Az osteoporosis a csont tömegének csökkenésével és mikroszerkezetének károsodásával jellemezhető kórkép, melynek klinikai lényege a törési rizikó fokozódása. A metabolikus csontbetegségek leggyakoribb formája és súlyos szövődményei révén a XXI. század egészségügyének egyik legnagyobb kihívása. Hazánkban a csontritkulás 600.000 nőt és 300.000 férfit érint [1].

A döntően genetikailag kódolt, de sok tényező (leginkább életmód, kalcium- és D₃-vitamin ellátottság) által befolyásolt fiatalkori csúcs-csonttömeg elérését követően a csontszövet állandó mikroszerkezeti változások színtere. A csontgerendák terhelés-adaptált szerveződését, az esetlegesen kialakuló mikrofrakturák korrekcióját a remodelling nevű folyamat biztosítja. A csontbontás és csontépítés révén egészséges felnőttben az elfáradt csont 10%-a megújul évente. Ezen folyamatok közötti összhang szigorú szabályozást feltételez.

Pszichiátriai zavarok - Top 10

A napokban olvastam arról, hogy nemrégiben felvetődött az amerikai szakorvosok körében a Mentális Betegségek Diagnosztikája és Statisztikai Kézikönyvének (DSM) átdolgozása. Ennek folyamán úgy gondoltam, hogy mögé nézhetnénk azoknak a betegségeknek, melyek az újkorban kaptak nagyobb jelentőséget. Ezeknek régebben nem tulajdonítottak olyan nagy szerepet, hiszen nem álltak olyan diagnosztikus lehetőségek a szakemberek kezében, mint ma.  Mindamellett a mai nyugati medicina térnyerésének, fejlődésének és eszméjének egyik következménye, hogy nagy figyelmet fordít minden rendellenes folyamatra, és ezeket terápiásan kezeli, megnevezi. Ennek előnyeit, hátrányait mindenki le tudja szűrni.

A Parkinson-kór az idegrendszeri degeneratiók közé sorolt progresszív betegség. James Parkinson már 1817-ben leírta ezt a kórt (An Essay on the Shaking Palsy), ám okát csak az 1960-as években sikerült kideríteni. A középagyban található egy ún. substantia nigra (fekete állomány),  mely terület Parkinson-kóros betegeknél elhalványul és elvékonyodik. A degeneratio következtében a striatumban dopaminhiány alakul ki. A dopamin mellett csökken a noradrenalin és a szerotonin mennyisége is és megnő az acetil-kolin mennyisége. Ezek a neurotranszmitterek olyan speciális ingerültátvivő anyagok, melyeket a neuronok arra használnak, hogy jeleket küldjenek egymásnak. Ha nem áll termelődik elegendő dopamin, az agy nem képes megfelelően irányítani és létrehozni a különböző mozgásokat. A Parkinson-kór alattomosan kezdődik, gyakran az első klinikai tünetek megjelenéséig a striatum elveszítheti dopamintartalmának 70%-át is. A Parkinson-kórban a substantia nigra degeneratiojának oka ismeretlen. Fontos elkülöníteni a Parkinson-syndromától(parkinzonizmus), a degeneratio itt is a substantia nigrában következik be, ám itt a károsító tényezők azonosíthatóak. Ilyenek például a kábítószerek, gyógyszerek, az agy strukturális károsodásai és fertőzések. Genetikai tényezők vizsgálata során a betegek 3-5%-ánál családi halmozódást észleltek. Magyarországon becslések szerint kb. 15-20.000 ember szenved Parkinson-kórban.

A cukorbetegség miatti magas vércukorszint végett a sejtekbe is több cukor jut, ám egy határ felett a túl sok cukrot a sejtek már nem képesek „feldolgozni" és szerkezetük, működésük károsodik. A szem ideghártyáján ezért először körülírt érfali kiöblösödések (aneurizmák) alakulnak ki, majd pedig a károsodás előrehaladásával új kóros falszerkezetű érképződések, vérzések, folyadékkilépések jönnek létre az erek, érfalak folyamatos gyengülése miatt. Az retina kisereinek károsodása (diabéteszes retinopátia) akár vaksághoz is vezethet, de a látás csökkenéséhez nagyobb valószínűséggel.