Az osteoporosis a csont tömegének csökkenésével és mikroszerkezetének károsodásával jellemezhető kórkép, melynek klinikai lényege a törési rizikó fokozódása. A metabolikus csontbetegségek leggyakoribb formája és súlyos szövődményei révén a XXI. század egészségügyének egyik legnagyobb kihívása. Hazánkban a csontritkulás 600.000 nőt és 300.000 férfit érint [1].
A döntően genetikailag kódolt, de sok tényező (leginkább életmód, kalcium- és D3-vitamin ellátottság) által befolyásolt fiatalkori csúcs-csonttömeg elérését követően a csontszövet állandó mikroszerkezeti változások színtere. A csontgerendák terhelés-adaptált szerveződését, az esetlegesen kialakuló mikrofrakturák korrekcióját a remodelling nevű folyamat biztosítja. A csontbontás és csontépítés révén egészséges felnőttben az elfáradt csont 10%-a megújul évente. Ezen folyamatok közötti összhang szigorú szabályozást feltételez.
Már kisgyermekként is sokat hallhatjuk a figyelmeztetést: Ne igyál más poharából, ne egyél más evőeszközével, nem szabad más fogkeféjét használni, mert lehet, hogy az illető „szájfájós".
Ezek az intő szavak valóban hasznosak, mivel az embert fertőző, úgynevezett Humán Herpesz Vírusok közül a Herpes Simplex Vírus-1-es típusa röviden, a HSV-1, a leggyakrabban a nyál, de más testnedvek útján is terjed. Ennek módja lehet a fertőzött személlyel történő közvetlen érintkezés, vagy cseppfertőzés.
Magyarországon minden második beteg szív-, érrendszeri megbetegedés miatt hal meg. A szívinfarktus, a stroke („szélütés"), és a perifériás artériás betegség ugyanazon betegség különböző megjelenési formájának tekinthető. Egészséges életmód kialakításával jelentős részük megelőzhető. Klinikai eredmények szerint az erek meszesedése csökkenthető, vérátáramlásuk javítható.
Pszichiátriai zavarok - Top 10
A napokban olvastam arról, hogy nemrégiben felvetődött az amerikai szakorvosok körében a Mentális Betegségek Diagnosztikája és Statisztikai Kézikönyvének (DSM) átdolgozása. Ennek folyamán úgy gondoltam, hogy mögé nézhetnénk azoknak a betegségeknek, melyek az újkorban kaptak nagyobb jelentőséget. Ezeknek régebben nem tulajdonítottak olyan nagy szerepet, hiszen nem álltak olyan diagnosztikus lehetőségek a szakemberek kezében, mint ma. Mindamellett a mai nyugati medicina térnyerésének, fejlődésének és eszméjének egyik következménye, hogy nagy figyelmet fordít minden rendellenes folyamatra, és ezeket terápiásan kezeli, megnevezi. Ennek előnyeit, hátrányait mindenki le tudja szűrni.
Nagyon kevés a klinikai tapasztalat a hallucinogének használói körével. A hallucinogének kémiailag heterogén csoportot alkotnak. E csoport elnevezése pontatlan. A hallucinogén kifejezés az észlelési hatásokra helyezi a hangsúlyt, de tényleges, valódi hallucinációt ezek a drogok ritkán okoznak. A tudatmódosító, a „szellemben megjelenő" hatás kerül előtérbe. A hallucinogén szerek között természetes, növényi szereket éppúgy találunk, mint félszintetikus drogot (LSD) vagy szintetikus készítményeket (MDA). Egyesek ide sorolják a cannabist és a ketamint is. Három nagy csoportjuk van, a hallucinogének, a fenilalkilaminok és az antikolinerg szerek.
A Parkinson-kór az idegrendszeri degeneratiók közé sorolt progresszív betegség. James Parkinson már 1817-ben leírta ezt a kórt (An Essay on the Shaking Palsy), ám okát csak az 1960-as években sikerült kideríteni. A középagyban található egy ún. substantia nigra (fekete állomány), mely terület Parkinson-kóros betegeknél elhalványul és elvékonyodik. A degeneratio következtében a striatumban dopaminhiány alakul ki. A dopamin mellett csökken a noradrenalin és a szerotonin mennyisége is és megnő az acetil-kolin mennyisége. Ezek a neurotranszmitterek olyan speciális ingerültátvivő anyagok, melyeket a neuronok arra használnak, hogy jeleket küldjenek egymásnak. Ha nem áll termelődik elegendő dopamin, az agy nem képes megfelelően irányítani és létrehozni a különböző mozgásokat. A Parkinson-kór alattomosan kezdődik, gyakran az első klinikai tünetek megjelenéséig a striatum elveszítheti dopamintartalmának 70%-át is. A Parkinson-kórban a substantia nigra degeneratiojának oka ismeretlen. Fontos elkülöníteni a Parkinson-syndromától(parkinzonizmus), a degeneratio itt is a substantia nigrában következik be, ám itt a károsító tényezők azonosíthatóak. Ilyenek például a kábítószerek, gyógyszerek, az agy strukturális károsodásai és fertőzések. Genetikai tényezők vizsgálata során a betegek 3-5%-ánál családi halmozódást észleltek. Magyarországon becslések szerint kb. 15-20.000 ember szenved Parkinson-kórban.
Általános definíció nem ismert, tünetfelsorolással szokták definiálni a betegséget. „A pszichózisok egy olyan csoportja, amelyben a személyiség alapvető zavara, a gondolkodás jellegzetes torulása (olyan érzés, hogy valaki idegen erők kontrollja alatt áll), néha bizarr téveszmék sora, abnormális indulati állapot, a realitással való kapcsolat zavara, autizmus mutatkozik." (BNO-10) A tudat általában tiszta és az intellektuális képességek is megmaradnak. A megjelenése lehet hirtelen vagy lassú kezdetű.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 85 vendég és 0 tag böngészi
