A táplálékfelvétel (evés) kevésbé értelmezhető pszichológiai fogalom, inkább szociális rítusokra utaló folyamat. A két legismertebb zavara az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. (Emellett sokan az obesitast (kövérség) is ide sorolják.) A mai fiatalok rengeteg elvárásnak kell, hogy megfeleljenek, így nem ritka, ha különféle - szervezetükre káros - döntéseket hoznak külsejükkel kapcsolatban.

A vegetarianizmus hazánkban is tért hódít, a nyugati társadalmakban a „nem húsevés" teljesen elfogadott, de egyre inkább a mi kultúránk részévé is válik. Sokunknak előítélete van ezzel a fajta táplálkozási móddal szemben, de hogy a dolgokat pontosan lássuk fontos a megismernünk mibenlétét és különbséget tennünk a vegetarianizmus különböző formái között. A vegetáriánusok körében elsősorban elégtelen energia bevitellel, továbbá kálcium- , vas- , cink- , B12- , és D- vitamin hiánnyal kell számolnunk.

A hangulat az egyén tudatát, egész tevékenységét tartósan befolyásoló érzelmi állapot. A hangulatzavar az egyik leggyakoribb pszichiátriai tünetegyüttes. Minden ötödik ember egyszer élete során átesik egy depressziós perióduson. Egy egészséges ember hangulata az időjárás, események ill., egyéb stresszorok behatása alapján széles skálán mozoghat. A hangulatzavarok során a hangulat tartósan valamely szélső irányba tolódik. Két szindrómában nyilvánulnak meg: depressziós és mániás tünetcsoportban.

Pszichiátriai zavarok - Top 10

A napokban olvastam arról, hogy nemrégiben felvetődött az amerikai szakorvosok körében a Mentális Betegségek Diagnosztikája és Statisztikai Kézikönyvének (DSM) átdolgozása. Ennek folyamán úgy gondoltam, hogy mögé nézhetnénk azoknak a betegségeknek, melyek az újkorban kaptak nagyobb jelentőséget. Ezeknek régebben nem tulajdonítottak olyan nagy szerepet, hiszen nem álltak olyan diagnosztikus lehetőségek a szakemberek kezében, mint ma.  Mindamellett a mai nyugati medicina térnyerésének, fejlődésének és eszméjének egyik következménye, hogy nagy figyelmet fordít minden rendellenes folyamatra, és ezeket terápiásan kezeli, megnevezi. Ennek előnyeit, hátrányait mindenki le tudja szűrni.

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, melyet a XX. század pestisének is szoktak nevezni, mert az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik.

Ha nem teszünk hathatós lépéseket ellene, a pusztítás a XXI. században is folytatódik. A felmérések szerint jelenleg világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint közülük minden második e káros szenvedélyével összefüggő betegségben fog meghalni. A tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért kimutatottan a dohányzás a felelős.Magyarország az évi átlagos 3260 darab/fős cigarettafogyasztásával a világranglista dobogós helyén áll évek óta, miközben a ’60-as években csak a 13. helyen „teljesítettünk”. Hazánkban a 15 éven felüliek 34%-a, a férfiak 41%-a, a nők 28%-a rendszeresen dohányzik. Magyarország vezeti Európában a dohányzással összefüggő halálozási listát: évente 28.000 ember (15.000 férfi és 13.000 nő) hal meg (20 percenként egy!) dokumentáltan a szenvedélyük következtében, így a magyar népesség katasztrófaszerű fogyásához a cigarettázás döntő mértékben hozzájárul. A cigaretta okozta halálozás elsősorban a középkorú, életerejük és munkaerejük teljében lévő 40-50 éves embereket fenyegeti, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem dohányoznának.