Fertőző- és trópusi betegségek
A HealthDay News című folyóirat 2010 januárjában megjelent cikke szerint igen. A Brigham and Women's Hospital kutatói arra az eredményre jutottak, hogy amennyiben egy oltóanyagot a bőrön ejtett kis karcolásokkal juttatnak be a szervezetbe, az erősebb immunválaszt eredményez, mint a hagyományos injekció. Ráadásul állításuk szerint, azonos hatás eléréséhez a karcolásos módszerrel 100-ad annyi oltóanyagra van szükség. Felfedezésük nem újkeletű. 1796-ban egy angol vidéki orvos, Edward Jenner figyelt fel először arra, hogy tehénhimlő vírust a bőrre karcolva védettség alakul ki a halálos fekete himlő ellen. A technikát vakcinációnak nevezte el, a „vaccinia „ szó után, amely nem más, mint a tehénhimlő latin neve.
Jelenleg is világjárványról beszélhetünk a kolera esetén. A súlyos hasmenéssel járó betegség nagy gondot jelent a fejlődő országokban, elsősorban Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában. A betegség a fertőzés után akár egy nappal is halált okozhat, amennyiben nem részesül a beteg megfelelő kezelésben.

A lepra egy jellegzetes elváltozásokat okozó betegség, amelyre már a Bibliában is találunk utalásokat. Régebben nagy járványokat okozott, azonban ma már csak szórványosan fordul elő. Kórokozóját a Mycobacterium lepraet egy norvég orvos, Armauer Hansen fedezte fel egy beteg bőrelváltozásaiból. A M. leprae több okból is különleges baktérium. A tuberkulózis kórokozójának rokona, saválló, így csak egy speciális festéssel, a Ziehl-Neelsen festéssel mutatható ki. Igen lassan szaporodik (több nap alatt duplázódik meg, szemben azzal, hogy bizonyos baktériumok akár 40 perc alatt is osztódhatnak), ezért lappangási ideje akár több év, évtized is lehet. Szokványos táptalajon tenyészteni nem lehet, kizárólag egér talpában, illetve egy öves állatban, az armadillóban.