A vakbélgyulladás (appendicitis) igen gyakori kórkép, különösen a 10-30 éves korosztályt érinti. 100 emberből 7 élete során átesik ezen a betegségen. Bár az időben észlelt és ellátott esetek többsége gyorsan gyógyul, a folyamat előrehaladtával súlyos állapot alakulhat ki belőle, ezért vakbélgyulladás gyanúja esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Az epilepszia az agyműködés ismétlődő, rohamokban jelentkező(paroxismalis) zavara. A központi idegrendszer egy neuroncsoportjának kóros kisüléseinek tulajdoníthatóak a rohamok. Ilyenkor felbomlik az izgalmi- és gátló folyamatok egyensúlya, és izgalmi túlsúly keletkezik. Epilepszia diagnózisa visszatérő rohamok esetén állítható fel. Ez az egyik leggyakoribb idegrendszeri betegség, a népesség 0,5-1%-a szenved ebben a betegségben. Hazánkban kb. 60.000 embernek van epilepsziás megbetegedése. Azonban egészséges emberek is szenvedhetnek el epilepsziás rohamot, mely később nem ismétlődik, hozzávetőlegesen a népesség 4-5%-ánál jelentkezik alkalmi epilepsziás roham. Alkalmi epilepsziás rohamok főként lázas állapotokban, koponyatrauma és túlzott drog vagy alkohol fogyasztása illetve megvonása esetén fordulhatnak elő.
A nagy nyálmirigyek begyulladhatnak sérülés, fertőzések, vagy autoimmun betegségek (pl.: Sjörgen szindróma) esetén, de jelentkezhet a kórkép tuberkolózis, sugárkezelés, gyógyszeres terápia kísérő tüneteként, vagy legyengült állapotban( pl.: műtétek után). A gyulladás hátterében a nyálmirigyek kivezetőcsöveinek elzáródása áll, aminek következtében a termelődő nyál nem tud a szájüreg felé kijutni, így a mirigy és a környező szövetek közé áramlik és ott jellegzetes tüneteket okoz:
Rossz közérzet. Feszülés, fájdalom, duzzanat az érintett területen. Szájszárazság, rossz lehelet, a nyak és a fül irányába kisugárzó fájdalom, esetenként láz. Súlyos esetben tályogok is megjelenhetnek a szájüregben. A duzzanat és a feszülés a táplálkozást közvetlenül megelőzően, az étkezés alatt, és rövid ideig étkezés után fokozódhat.
A
stroke (sztrók ) egy gyűjtőfogalom. Akutan fellépő neurológiai tünetegyüttes, mely 24 óránál tovább fennáll, és vascularis (ér) eredetű. Magyarországon népbetegségnek számít. Becsléseink szerint jelenleg Magyarországon évente kb. 40-50.000 beteg kerül kórházba stroke miatt.
A gyűjtőfogalomba három kórkép tartozik a betegség kialakulása szerint csoportosítva. Az esetek 83%-a Ischaemiás (atherothrombosis 36%, embolia 24%, lakunaris infarctus 23%) azaz az agyba valamilyen oknál fogva nem jut vér, ezért az agysejtek tápanyag és oxigén hiányában elhalnak. A másik két csoport az intracerebralis vérzés 10% és a subarachnoidalis vérzés 7%. Ennél a két típusnál az agykárosodás oka az agyszövetbe betörő vérzés.
Az 1940-es években történt bevezetése óta a Papanicolau teszt számított rutin eljárásnak a méhnyakrákszűrésben. A teszttel nem tumoros folyamatokat is diagnosztizálni tudunk, megteremtve azok gyógyítási lehetőségét. Pl. gyulladás, gombás fertőzés stb. A sejtmintavétel (kenet) a méhnyak hüvelyi felszínéről és a nyakcsatornából citológiai laboratóriumban történő vizsgálat céljából. A minta levétele után az orvos fixálja a kenetet, majd továbbítja a citológiai laboratóriumba. Ott gyakorlott citológusok illetve patológusok először megfestik a kenetet a Papanicolau által kidolgozott festési eljárással, majd mikroszkóp segítségével elemzik. A kiértékelés a Bethesda klasszifikáció illetve a Papanicolaou-féle osztályozás alapján történik.
Az 1-es típusú (gyermekkori) cukorbetegség és szövődményei első részben a hipoglikémiáról volt szó, de sajnos a cukorbetegségnek egyéb következményei is lehetnek. Ilyen például a ketoacidózis, ami akár kómához is vezethet! Azért, hogy mindezt elkerüljük és minél jobban, biztonságosabban "teljes" életet élhessünk betegségünk mellett érdemes minél többet tudni róla...
Az első részben megemlítettem milyen tünetei fordulhatnak élő az 1-es típusú cukorbetegségnek. Ha ezeket az intő jeleket figyelmen kívül hagyjuk vagy csak megkésve forulunk orvoshoz több szövődmény is kialakulhat. Ezek közül a leggyakoribb az alacsony vércukorszint...