A szenvedélyek, függőségek alapvetően kétfélék lehetnek: kémiai addikciók (alkohol-, drog-, nikotinfüggőség), továbbá viselkedéses vagy anyag nélküli addikciók (játékszenvedély, munkamánia, kóros vásárlás, kleptománia, internetfüggőség, stb.) Az alkoholizmust olyan idült betegségnek tartják, melynek kezdete alattomos, felismerhető tünetei vannak, s ezek a függőség súlyosságával arányosak. Ez a szenvedélybetegség talán a legkomplexebb mind közül. Az alkoholfüggőség testi és lelki tünetekben jelentkezik. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiségek ivása ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a szokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek jellemzik. A lelki tünetek között szerepel a kontrollvesztés, azaz az ivás a nyilvánvaló egészségkárosító hatása ellenére is folytatódik. Az alkohol rendszeres fogyasztása akkor minősül betegségnek, ha az alkoholizmus testi, lelki és szociális tünetei már kimutathatóak. Magyarországon kb. 800.000-1.000.000-ra tehető az alkoholbetegek száma. Az alkoholizmus férfiaknál gyakrabban fordul elő, azonban kutatási adatok szerint ez az arány lassú kiegyenlítődési tendenciát mutat. A típusos kezdet 16-30 éves korra tehető.
A kiégési szindróma ( Burnout ) főként a segítő szakmákban dolgozókat (orvosok, ápolók, pedagógusok, rendőrök, könyvtárosok, pénzügyi tanácsadók, stb.) érintő tünetegyüttes. A „XXI. század rákja" most éli virágkorát, hiszen a megfeszített munkatempóban, megfelelni vágyásban és a mozgásszegény életmódban az emberek többsége küzd a hosszútávú fokozott érzelmi és fizikai megterheléssel, stresszel, melynek hatására fásultság, depresszió, negatív életvezetés, a pálya elhagyása alakulhat ki. Az elmúlt évben az elvégzett több mint 4 ezer menedzserszűrés alkalmával a vizsgált páciensek közel 90 százalékénál diagnosztizáltak valamilyen megbetegedést, és közel 21 ezer diagnózis született. majdnem minden második ember panaszkodik a stressz miatt, és a magyar munkavállalók tizenöt százalékának súlyos depressziós tünetei vannak.
A minimálisan invazív sebészet, vagy más néven kulcslyuksebészet napjaink egyik közkedvelt, mondhatni „divatossá” vált beavatkozása. Lényege, hogy a testfelszínen ejtett kis metszésekkel is teljes értékű műtéteket tudjunk elvégezni. Látni fogjuk azonban, hogy nem minden esetben helyes a hagyományos eljárást elcserélnünk egy bonyolultabb, nehezebben kivitelezhető beavatkozásra.
Az alvás és ébrenlét zavaraival az „alvásorvoslás" foglalkozik. Ezek rendkívül szerteágazóak, osztályozásukra sokféle kísérlet történt. Az előzőekben főleg az inszomniával és az alvászavarok általános jellemzőivel foglalkoztam. A következőkben a különféle zavarok jellemzőit osztanám meg. (Természetesen az okok, tünetek, ill. teendők nagyon hasonlóak az előzőekben írtakhoz.) A következőkben a narkolepsziával (1/a), az obstruktív alvási apnoe szindrómával - OSAS (1/a), a cirkadián ritmus megzavarásából eredő alvászavarokkal (1/c), ill. a paraszomniákkal (2) foglalkozunk főként.
A következőkben egy népbetegségről lesz szó, ami nem is annyira veszélyes, mint inkább kellemetlen, előrehaladott esetekben azonban tanácsos elmenni vele az orvoshoz, és ha kell, műtétileg kezelni, mert szövődményekkel járhat.
A mesterséges kémiai anyagok az idő előrehaladtával hátráltatja a természetes megerősítéseket. Ezáltal csökken a sportolásra és a szexuális kapcsolatra való igény. Az élettér és a különböző tevékenységek beszűkülhetnek. Kialakulhat az addikció (hozzászokás), mely alatt a drogok keresésének és fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük. Ezt erős vágy és visszaesés jellemez, melyet erős belső kényszer irányít. A drog előidézhet pozitív megerősítést - kellemes élmény, eufória -, melyet húzásmechanizmusnak hívunk. Ugyanakkor előidézhet negatív megerősítést - szorongásból, nyomottságból való kilökés -, melyet lökésmechanizmusnak hívunk.
Világszerte a leggyakoribb funkciózavart okozó mentális zavarok közé tartoznak a fóbiák és egyéb szorongásos betegségek. Igaz, hogy pszichológiai okait e betegségeknek még nem sikerült teljesen felkutatni, de hatékonyan tudjuk őket kezelni számos gyógyszerrel és terápiával. Így a következményeket meg tudjuk akadályozni. A pácienseket súlyos, állandó szorongás vagy félelemérzet jellemzi, pszichózis vagy súlyos hangulati változás nélkül. Az elsősorban szorongásos zavarok kezelésére használt benzodiazepinek a világ leggyakrabban használt gyógyszerei. Ezek nem megfelelő használata súlyos következményekkel járhat. Ezen alkalommal a legfontosabb szorongásos betegségeket vesszük végig.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 52 vendég és 0 tag böngészi
