A szenvedélyek, függőségek alapvetően kétfélék lehetnek: kémiai addikciók (alkohol-, drog-, nikotinfüggőség), továbbá viselkedéses vagy anyag nélküli addikciók (játékszenvedély, munkamánia, kóros vásárlás, kleptománia, internetfüggőség, stb.) Az alkoholizmust olyan idült betegségnek tartják, melynek kezdete alattomos, felismerhető tünetei vannak, s ezek a függőség súlyosságával arányosak. Ez a szenvedélybetegség talán a legkomplexebb mind közül. Az alkoholfüggőség testi és lelki tünetekben jelentkezik. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiségek ivása ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a szokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek jellemzik. A lelki tünetek között szerepel a kontrollvesztés, azaz az ivás a nyilvánvaló egészségkárosító hatása ellenére is folytatódik. Az alkohol rendszeres fogyasztása akkor minősül betegségnek, ha az alkoholizmus testi, lelki és szociális tünetei már kimutathatóak. Magyarországon kb. 800.000-1.000.000-ra tehető az alkoholbetegek száma. Az alkoholizmus férfiaknál gyakrabban fordul elő, azonban kutatási adatok szerint ez az arány lassú kiegyenlítődési tendenciát mutat. A típusos kezdet 16-30 éves korra tehető.
A kiégési szindróma ( Burnout ) főként a segítő szakmákban dolgozókat (orvosok, ápolók, pedagógusok, rendőrök, könyvtárosok, pénzügyi tanácsadók, stb.) érintő tünetegyüttes. A „XXI. század rákja" most éli virágkorát, hiszen a megfeszített munkatempóban, megfelelni vágyásban és a mozgásszegény életmódban az emberek többsége küzd a hosszútávú fokozott érzelmi és fizikai megterheléssel, stresszel, melynek hatására fásultság, depresszió, negatív életvezetés, a pálya elhagyása alakulhat ki. Az elmúlt évben az elvégzett több mint 4 ezer menedzserszűrés alkalmával a vizsgált páciensek közel 90 százalékénál diagnosztizáltak valamilyen megbetegedést, és közel 21 ezer diagnózis született. majdnem minden második ember panaszkodik a stressz miatt, és a magyar munkavállalók tizenöt százalékának súlyos depressziós tünetei vannak.
A minimálisan invazív sebészet, vagy más néven kulcslyuksebészet napjaink egyik közkedvelt, mondhatni „divatossá” vált beavatkozása. Lényege, hogy a testfelszínen ejtett kis metszésekkel is teljes értékű műtéteket tudjunk elvégezni. Látni fogjuk azonban, hogy nem minden esetben helyes a hagyományos eljárást elcserélnünk egy bonyolultabb, nehezebben kivitelezhető beavatkozásra.
A következőkben egy népbetegségről lesz szó, ami nem is annyira veszélyes, mint inkább kellemetlen, előrehaladott esetekben azonban tanácsos elmenni vele az orvoshoz, és ha kell, műtétileg kezelni, mert szövődményekkel járhat.
Az alvás és ébrenlét zavaraival az „alvásorvoslás" foglalkozik. Ezek rendkívül szerteágazóak, osztályozásukra sokféle kísérlet történt. Az előzőekben főleg az inszomniával és az alvászavarok általános jellemzőivel foglalkoztam. A következőkben a különféle zavarok jellemzőit osztanám meg. (Természetesen az okok, tünetek, ill. teendők nagyon hasonlóak az előzőekben írtakhoz.) A következőkben a narkolepsziával (1/a), az obstruktív alvási apnoe szindrómával - OSAS (1/a), a cirkadián ritmus megzavarásából eredő alvászavarokkal (1/c), ill. a paraszomniákkal (2) foglalkozunk főként.
Számtalan esetben bizonyították már, hogy a legtöbb betegség kialakulásában lelki tényezők játszanak szerepet. A természetgyógyászat holisztikus szemléletmódja szerint az egészséges ember testi-lelki-szellemi egyensúlyban van. Ha a lelkünk 'megbetegszik', megbomlik az egyensúlyi állapot és tünetek jelentkeznek. Fontos tehát a tüneteket megvizsgálni. Sokak számára egyszerűbb minden bajra valami orvosságot bevenni, de nem ártana tartani egy kis önismeretet; vajon nem-e kellene változtatni viselkedésünkön, felfogásunkon, gondolkodásmódunkon, életmódunkon. Hisz a megoldatlan problémák újból a felszínre fognak törni, tünetek széles skáláját felvonultatva. A betegségek lelki hátterének feltárásával, megértésével lehetőséget kapunk arra, hogy a gyógyulás útjára lépjünk.
Világszerte a leggyakoribb funkciózavart okozó mentális zavarok közé tartoznak a fóbiák és egyéb szorongásos betegségek. Igaz, hogy pszichológiai okait e betegségeknek még nem sikerült teljesen felkutatni, de hatékonyan tudjuk őket kezelni számos gyógyszerrel és terápiával. Így a következményeket meg tudjuk akadályozni. A pácienseket súlyos, állandó szorongás vagy félelemérzet jellemzi, pszichózis vagy súlyos hangulati változás nélkül. Az elsősorban szorongásos zavarok kezelésére használt benzodiazepinek a világ leggyakrabban használt gyógyszerei. Ezek nem megfelelő használata súlyos következményekkel járhat. Ezen alkalommal a legfontosabb szorongásos betegségeket vesszük végig.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 100 vendég és 0 tag böngészi
