A cukorbetegség miatti magas vércukorszint végett a sejtekbe is több cukor jut, ám egy határ felett a túl sok cukrot a sejtek már nem képesek „feldolgozni" és szerkezetük, működésük károsodik. A szem ideghártyáján ezért először körülírt érfali kiöblösödések (aneurizmák) alakulnak ki, majd pedig a károsodás előrehaladásával új kóros falszerkezetű érképződések, vérzések, folyadékkilépések jönnek létre az erek, érfalak folyamatos gyengülése miatt. Az retina kisereinek károsodása (diabéteszes retinopátia) akár vaksághoz is vezethet, de a látás csökkenéséhez nagyobb valószínűséggel.
A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, melyet a XX. század pestisének is szoktak nevezni, mert az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik.
Ha nem teszünk hathatós lépéseket ellene, a pusztítás a XXI. században is folytatódik. A felmérések szerint jelenleg világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint közülük minden második e káros szenvedélyével összefüggő betegségben fog meghalni. A tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért kimutatottan a dohányzás a felelős.Magyarország az évi átlagos 3260 darab/fős cigarettafogyasztásával a világranglista dobogós helyén áll évek óta, miközben a ’60-as években csak a 13. helyen „teljesítettünk”. Hazánkban a 15 éven felüliek 34%-a, a férfiak 41%-a, a nők 28%-a rendszeresen dohányzik. Magyarország vezeti Európában a dohányzással összefüggő halálozási listát: évente 28.000 ember (15.000 férfi és 13.000 nő) hal meg (20 percenként egy!) dokumentáltan a szenvedélyük következtében, így a magyar népesség katasztrófaszerű fogyásához a cigarettázás döntő mértékben hozzájárul. A cigaretta okozta halálozás elsősorban a középkorú, életerejük és munkaerejük teljében lévő 40-50 éves embereket fenyegeti, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem dohányoznának.
Sajnálatos módon a cukorbetegek körében a nem baleseti eredetű végtag amputáció 30-40-szeres a nem cukorbetegekhez képest. Ám Mi is az a diabéteszes láb??? Noss nem más mint a cukorbetegek lábán kialakuló esetleges károsodások összességére vonatkozó gyűjtőfogalom. Hátterében összetett kóroki hatások, tényezők állnak, mint például a kiserek (helyi keringés, mikrocirkuláció zavara), nagyerek (érelmeszesedés, arterioszklerózis) és\vagy az idegek károsodása (neuropátia), fertőzés. Következtében a láb bőre sérülékennyé válik, kiszárad, fokozódik a fertőzésre való hajlama, az ízületek megroggyannak, csökken a fájdalomérzet , a talpon és az ujjakon túlnyomás jön létre, bőrkeményedések keletkeznek, s ezek kifekélyesedést okoznak. A nagyér szűkület egyidejű fennállása esetén a folyamat gyakran a láb vagy a lábszár amputációjához vezethet.
A kiégési szindróma ( Burnout ) főként a segítő szakmákban dolgozókat (orvosok, ápolók, pedagógusok, rendőrök, könyvtárosok, pénzügyi tanácsadók, stb.) érintő tünetegyüttes. A „XXI. század rákja" most éli virágkorát, hiszen a megfeszített munkatempóban, megfelelni vágyásban és a mozgásszegény életmódban az emberek többsége küzd a hosszútávú fokozott érzelmi és fizikai megterheléssel, stresszel, melynek hatására fásultság, depresszió, negatív életvezetés, a pálya elhagyása alakulhat ki. Az elmúlt évben az elvégzett több mint 4 ezer menedzserszűrés alkalmával a vizsgált páciensek közel 90 százalékénál diagnosztizáltak valamilyen megbetegedést, és közel 21 ezer diagnózis született. majdnem minden második ember panaszkodik a stressz miatt, és a magyar munkavállalók tizenöt százalékának súlyos depressziós tünetei vannak.
A hangulat az egyén tudatát, egész tevékenységét tartósan befolyásoló érzelmi állapot. A hangulatzavar az egyik leggyakoribb pszichiátriai tünetegyüttes. Minden ötödik ember egyszer élete során átesik egy depressziós perióduson. Egy egészséges ember hangulata az időjárás, események ill., egyéb stresszorok behatása alapján széles skálán mozoghat. A hangulatzavarok során a hangulat tartósan valamely szélső irányba tolódik. Két szindrómában nyilvánulnak meg: depressziós és mániás tünetcsoportban.
A táplálékfelvétel (evés) kevésbé értelmezhető pszichológiai fogalom, inkább szociális rítusokra utaló folyamat. A két legismertebb zavara az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. (Emellett sokan az obesitast (kövérség) is ide sorolják.) A mai fiatalok rengeteg elvárásnak kell, hogy megfeleljenek, így nem ritka, ha különféle - szervezetükre káros - döntéseket hoznak külsejükkel kapcsolatban.
A diabétesz leginkább élettani kezelési módja az inzulinkezelés, ám alapvető különbségek vannak a legkorszerűbb intenzív inzulin-adagolási módok és az élettani inzulin hatás között! Ugyanis míg az egészséges szervezetben a hasnyálmirigyben elválasztódó inzulin a portális vénákon (úgy nevezett „kapuvénákon") másodpercek alatt a májba jut, ott a máj ennek ötven százalékát megköti és a különböző anyagcsere-folyamataihoz felhasználja. Addig a bőr alá bejuttatott inzulin először a vénákon keresztül a jobb szívfélbe megy, onnan a kis vérkörön át a bal szívfélbe jut, végül a nagy vérkörön keresztül eloszlik az egész szervezetben és csak a májartérián át kerül be a májba, persze lényegesen kevesebb mennyiségben. Mindez azt jelenti, hogy a keringésben folyamatosan az élettani szint feletti inzulinmennyiségnek kell lennie ahhoz, hogy a máj elegendő inzulinhoz jusson.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 710 vendég és 0 tag böngészi
