Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

 Már többször is említettem a rendszeres fizikai aktivitás fontosságát! Mire is jó a testmozgás? Kutatások szerint a testmozgás javítja az állóképességet, a szervezet védekező képességét, közérzetet és még rengeteg olyan dolgot melyek egyenként apróságnak tűnhetnek, de együtt hozzájárulhatnak ahhoz, egészségesebb és teljesebb életet élhessünk nap, mint nap. Nagyon lényeges tény, hogy többek közt mind a metabolikus szindrómára mind pedig a 2-es típusú diabéteszre jótékony hatással van a rendszeres sportolás. Például sok esetben előfordult, hogy az enyhe 2-es típusú diabéteszben szenvedő egyén a rendszeres testmozgással és kontrollal, étrenddel annyira visszaszorította a betegség tüneteit, hogy nem volt szüksége inzulinra (illetve kevesebbre). Oka, hogy az izomkeringés javulásával nő az inzulin hatásfoka, azaz az inzulinérzékenység!

Főleg cukorbetegek számára fontos a testmozgás, mert biztosítja a szükséges energia-leadást (mérsékli a túlsúlyt, vagy akár meg is szüntetheti azt), fokozza a keringési terhelhetőséget és segít az optimális anyagcsere-helyzet fenntartásában. Éppen ezért a napi életmódba beillesztett, a teherbíró képességhez és az edzettségi állapothoz igazodó testmozgás javasolt. A fizikai terhelés szempontjából a mozgás rendszeressége a fontos! A testedzés jótékony hatása nem kötött mozgásformához. Bár a súlyemelés, kötélhúzás és erősportok stb. nem igazán ajánlottak diabéteszesek számára. Inkább a dinamikus jellegű (vagyis folyamatos, egyenletes erőkifejtést igénylő) és aerob természetű (a tevékenységet kísérő oxigén-felhasználás folyamatait jelzi) tevékenységek, mint a futás, séta, úszás, biciklizés, labdajátékok, torna, aerobic... A rendszeres fizikai aktivitás NEM kötött semmiféle speciális sportfelszereléshez vagy helyszínhez! Nem kellrengeteget kiadni azért, hogy minden nap legalább fél órát mozoghassunk!

Mire kell figyelni?

Amit mindenképp figyelembe kell venni: az edzettségi állapotunk, a teherbíró képességünk, aktuális anyagcsere helyzet, a kezelés formája (pl. inzulinkezelés) az anyagcser labilitása és a cukorbetegség esetleges szövődményei, társbetegségei. 1-es típusú diabéteszben az anyagcsere általában labilisabb, az inzulinérzékenységét sok minden befolyásolhatja (pl. menstruációs ciklus, időjárási frontok, inzulinbeadás helye stb.). Így a választott mozgásforma anyagcserét érintő hatása akár alkalomról alkalomra változhat. Míg 2-es típusú diabéteszben sokkal stabilabb az anyagcsere. Tehát 1-es típusú cukorbetegekben a fizikai tevékenység alaposabb tervezést igényel. A kezelőorvos mindkét esetben adhat útmutatást!