A vegetarianizmus hazánkban is tért hódít, a nyugati társadalmakban a „nem húsevés" teljesen elfogadott, de egyre inkább a mi kultúránk részévé is válik. Sokunknak előítélete van ezzel a fajta táplálkozási móddal szemben, de hogy a dolgokat pontosan lássuk fontos a megismernünk mibenlétét és különbséget tennünk a vegetarianizmus különböző formái között. A vegetáriánusok körében elsősorban elégtelen energia bevitellel, továbbá kálcium- , vas- , cink- , B12- , és D- vitamin hiánnyal kell számolnunk.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) neurológiai természetű fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység, gyenge impulzuskontroll. Ez ma az egyik leggyakrabban diagnosztizált gyermekkori pszichiátriai kórkép. Mindamellett az egyik legvitatottabb is. Az óvodáskorban megjelenő problémák általában a szülői nyomást növelik, így még nehezebbé téve a beiskolázással és a neveléssel járó problémákat. A figyelemzavar tünetei nem kizárólagosak. Időnként mindenkinél megfigyelhetők. A figyelemzavarban szenvedőknél ezek intenzívebbek, tartósak és egyszerre több figyelhető meg.

A táplálékfelvétel (evés) kevésbé értelmezhető pszichológiai fogalom, inkább szociális rítusokra utaló folyamat. A két legismertebb zavara az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. (Emellett sokan az obesitast (kövérség) is ide sorolják.) A mai fiatalok rengeteg elvárásnak kell, hogy megfeleljenek, így nem ritka, ha különféle - szervezetükre káros - döntéseket hoznak külsejükkel kapcsolatban.

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, melyet a XX. század pestisének is szoktak nevezni, mert az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik.

Ha nem teszünk hathatós lépéseket ellene, a pusztítás a XXI. században is folytatódik. A felmérések szerint jelenleg világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint közülük minden második e káros szenvedélyével összefüggő betegségben fog meghalni. A tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért kimutatottan a dohányzás a felelős.Magyarország az évi átlagos 3260 darab/fős cigarettafogyasztásával a világranglista dobogós helyén áll évek óta, miközben a ’60-as években csak a 13. helyen „teljesítettünk”. Hazánkban a 15 éven felüliek 34%-a, a férfiak 41%-a, a nők 28%-a rendszeresen dohányzik. Magyarország vezeti Európában a dohányzással összefüggő halálozási listát: évente 28.000 ember (15.000 férfi és 13.000 nő) hal meg (20 percenként egy!) dokumentáltan a szenvedélyük következtében, így a magyar népesség katasztrófaszerű fogyásához a cigarettázás döntő mértékben hozzájárul. A cigaretta okozta halálozás elsősorban a középkorú, életerejük és munkaerejük teljében lévő 40-50 éves embereket fenyegeti, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem dohányoznának.

A lepra egy jellegzetes elváltozásokat okozó betegség, amelyre már a Bibliában is találunk utalásokat. Régebben nagy járványokat okozott, azonban ma már csak szórványosan fordul elő. Kórokozóját a Mycobacterium lepraet egy norvég orvos, Armauer Hansen fedezte fel egy beteg bőrelváltozásaiból. A M. leprae több okból is különleges baktérium. A tuberkulózis kórokozójának rokona, saválló, így csak egy speciális festéssel, a Ziehl-Neelsen festéssel mutatható ki. Igen lassan szaporodik (több nap alatt duplázódik meg, szemben azzal, hogy bizonyos baktériumok akár 40 perc alatt is osztódhatnak), ezért lappangási ideje akár több év, évtized is lehet. Szokványos táptalajon tenyészteni nem lehet, kizárólag egér talpában, illetve egy öves állatban, az armadillóban.