Bőrgyógyászat
A malignus melanoma az egyik legrosszabb indulatú, a bőrt és a nyálkahártyákat érintő megbetegedés. Az elmúlt három évtizedben megnőtt az előfordulása, és az európai országokat érintő statisztikák szerint 100000 lakosra 4-14 melanoma esik, a tavalyi esztendőben pedig megközelítőleg kilencezren haltak meg az USA-ban malignus melanoma miatt.
Az ultraibolya sugárzás élettani hatásait tekintve kettős szereppel bír, mind a túlzott behatás, mind a csökkentett expozíció káros hatással bír a szervezetünkre.A csökkent UV expozíció D-vitamin hiányhoz vezet, súlyos esetben csontfejlődési rendellenességgel jár, gyermekkorban rachitist, angolkórt, felnőttként osteomalaciat, a csontok demineralizálódását okozza, ami csontritkuláshoz vezet. A ma ismert kétféle D-vitamin közül a D2, vagyis az ergokalciferol döntően a táplálékkal kerül a szervezetünkbe, míg a D3 vitamin, vagyis a kolekalciferol szükségletünk csak kis részét tudjuk az étkezés során a szervezetbe juttatni - ilyen forrás a lazac, a tőkehalmáj, illetve a belőle készült csukamájolaj. A kolekalciferol nagyobb része a szervezet felszínén, a bőrben keletkezik az UV sugárzás hatására. A bőr koleszterin anyagcseréje során 7-dehidrokoleszterin keletkezik, ez a bőrt érő ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai bomlást szenved, majd több lépésben kolekalciferollá alakul. A keletkezett vegyületet a vérkeringés szállítja további átalakulásra a májhoz, illetve a vesékhez, hogy aztán kalcitriol formájában kifejthesse áldásos hatását a csontfejlődésben. A kalcitriol növeli a kalcium felszívódását a bélrendszerből, képes kalciumot mobilizálni a csontokból, hosszabb távon pedig elengedhetetlen a normális csontfejlődéshez, a megfelelő mineralizációhoz.
Az albinizmus a melanin nevű festékanyag képződésének veleszületett zavara, mely csökkent vagy hiányzó pigmentációban nyilvánul meg. A melanin fontos szerepet játszik a szervezetet érő különböző sugárhatások kivédésében, leginkább az UV-sugarak elleni védelemben, ezért az albinizmus esetén a megfelelő életmód csak a szükséges óvintézkedések mellett biztosítható. Nem túl gyakori genetikai betegség (húszezer újszülöttre jut egy albínó).
Az utóbbi években a D-vitamin egy teljesen új megvilágításba került a tudomány színpadán. Jól tudjuk, hogy a D-vitamin befolyásolja a szervezet kalcium- és foszfor-anyagcseréjét, és ezáltal szerepet játszik a csontok és a fogak épségének megőrzésében, ám a legújabb vizsgálatok szerint a D-vitamin HIÁNYA több autoimmun, valamint daganatos (tumoros) megbetegedés kialakulásához is hozzájárul, és növeli a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek kockázatát.