Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb formája, melyet a basalis előagy idegsejtjeinek pusztulása okoz. Az Alzheimer-kór (AD) a kognitív képességek elvesztésével, a viselkedés megváltozásával jellemezhető betegség. A fejlett országokban a halálozási okok között a 4. helyen szerepel. Gyakorisága 65 év felett 1-6%, 80 év felett pedig 10-20%. A dementia első jelei hosszú tünetmentes szakasz után alakulnak ki, a betegség 6-12 évig tart.
A HPV fertőzés előfordulása legmagasabb a szexuálisan aktív 20-25 éves populációban. A fertőzések nagy része tünetszegény formában zajlik le, és 3-6 hónap alatt magától gyógyul. A méhnyakrákok 99,7%-a hozható összefüggésbe a HPV fertőzésekkel, a méhnyakrákok 70%-a a 16-os vagy a 18-as típushoz társul. A HPV fertőzés manapság már megelőzhető! Nem rég kerültek piacra a HPV fertőzés elleni védőoltások, melyek részletes összehasonlítása és elemzése e cikk fő célja.
Az alábbiakban a világ kedvenc pszichoaktív anyagáról a koffeinről és annak mindenféle hatásairól lesz szó. A koffeinnek az egyetemes vonzerejét a pszichostimuláns tulajdonságának köszönheti. Fogyasztást követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja a testünkben egy fáradtságjelző anyag, az úgynevezett adenozin hatását. Az adenozin hírvivőként fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy blokkolja az agy adenozinkötő helyeit (receptorait), így fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, ami egyben magyarázza a koffein fejfájást csillapító hatását, széleskörű gyógyszeripari felhasználását is. Emellett emeli a vérnyomást és gyorsítja a szívverést.
Neurológiai szempontból a fejfájás lehet: tünet, mely mögött organikus betegség keresendő, másrészt önálló fejfájásbetegség, mely mögött nem mutatható ki anatómiai elváltozás. Önálló fejfájásbetegségek közül egyik legismertebb a migrén.
A daganatos betegek életében az étvágytalanság, a súlyvesztés, az alultápláltság és a kachexia gyakran jelentkező tünetek, melyek rontják a morbiditást és a mortalitást.
Tudnunk kell, hogy az alultápláltság nem tumorspecifikus, hiszen a betegség előrehaladott stádiumában valamennyi daganatos megbetegedés esetén előfordulhat. Az alultápláltság szervi funkciózavarokat okoz, és az általános állapot, az életminőség jelentős romlásához vezet.
Az emberek nagy részében talán indokolatlan félelmek élnek a gombák fogyasztásával kapcsolatban, ennek ellenére évről évre mégis tragikus végű gombamérgezésekről értesülhetünk.
A gombák, a növényekhez hasonlóan számos, különféle, erős biológia aktivitású vegyületet tartalmaznak, ezek egy része az emberi szervezetre mérgező (toxikus) de vannak köztük gyógyhatású vegyületek is. A köztudattal ellentétben a kalapos gombáknak mindössze 3%-a mérgező, ami kevesebb mint a mérgező növények aránya. Gombamérgezések esetén a halálesetek 90%-áért az Amanita phalloides az-az a gyilkos galóca más néven a kalapos halál, a halál angyala felelős, kezelés nélkül magas 30-90%-os, gyermekeknél 50%-os a halálozás, fokozott veszélynek a kisgyermekek, és a gombaszedők vannak kitéve.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 43 vendég és 0 tag böngészi
