A XX. század pestise: a dohányzás

Írta: Szívünk napja Debrecen | Nyomtatás | E-mail | Találatok: 32097

Tartalomjegyzék

1. oldal / 4

Humphrey_Bogart_by_Karsh_Library_and_Archives_Canada A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, melyet a XX. század pestisének is szoktak nevezni, mert az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik.

Ha nem teszünk hathatós lépéseket ellene, a pusztítás a XXI. században is folytatódik. A felmérések szerint jelenleg világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint közülük minden második e káros szenvedélyével összefüggő betegségben fog meghalni. A tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért kimutatottan a dohányzás a felelős.Magyarország az évi átlagos 3260 darab/fős cigarettafogyasztásával a világranglista dobogós helyén áll évek óta, miközben a ’60-as években csak a 13. helyen „teljesítettünk”. Hazánkban a 15 éven felüliek 34%-a, a férfiak 41%-a, a nők 28%-a rendszeresen dohányzik. Magyarország vezeti Európában a dohányzással összefüggő halálozási listát: évente 28.000 ember (15.000 férfi és 13.000 nő) hal meg (20 percenként egy!) dokumentáltan a szenvedélyük következtében, így a magyar népesség katasztrófaszerű fogyásához a cigarettázás döntő mértékben hozzájárul. A cigaretta okozta halálozás elsősorban a középkorú, életerejük és munkaerejük teljében lévő 40-50 éves embereket fenyegeti, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem dohányoznának.

A dohányzás nemcsak az egyénnek és családjának, hanem a társadalomnak, az állami költségvetésnek is jelentős károkat okoz. Számítások szerint hazánkban a dohányzás által okozott betegségek ellátásának, valamint az ugyanezen okból kieső bevételeknek az együttes összege évente kb. 350 milliárd forint. A "füstbe ment" milliárdokkal szemben a dohányadóból a költségvetésbe "mindössze" 256 milliárd forint folyik be, vagyis az egyenleg kb. 100 milliárd forint mínusz, amely jelzi, hogy az államnak nagyon megérné támogatni a dohányzásról való leszokást.

Az Európai Unió egyre inkább sürgeti, hogy a következő években (legkésőbb 2009-től) az unió valamennyi országában rendeljenek el teljes körű dohányzási tilalmat a nyilvános, zárt közterületeken (beleértve a munkahelyeket és a vendéglátó helyeket). A 27 EU tagországból eddig négyben (Írország, Olaszország, Svédország és Málta) már bevezették ezt a tilalmat, további ötben (Nagy-Britannia, Franciaország, Finnország, Észtország és Litvánia) pedig a közeljövőben teszik ezt. Egyelőre nem tudni, hogy hazánkban mikor tervezik a jelenleginél szélesebb körű dohányzási tilalom bevezetését. Csak reménykedhetünk abban, hogy 2009-ig felzárkózunk az EU elvárásokhoz, és Magyarország "EU kompatibilissé" válik ezen a téren is.

Addig is mind az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak, mind pedig a „civil társadalomnak” és maguknak a betegeknek is mindent meg kell tenni azért, hogy ez az egész népességet sújtó, az egészséget súlyosan károsító szenvedélybetegség jelenlegi elterjedése nagymértékben csökkenjen.

A dohányfüst összetétele

A dohányfüst közel 4000 vegyületet tartalmaz, melyek különböző fizikokémiai és termodinamikai folyamatok (pirolízis, oxidáció, dekarboxiláció, dehidráció, szublimáció) során keletkeznek. A dohányfüstben az anyagok két fázisban – gázfázis és diszperz közeg – helyezkednek el. Gázfázisban található a szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, ammónia, szénhidrogének, alkoholok, aldehidek, kénhidrogén, hidrogéncianid, stb. A diszperz közegben víz, oldószerek, nikotin, kátrány, policiklikus aromás szénhidrogének, fémionok, pl. kadmium és radioaktív anyagok (pl. polónium) lelhetők fel. A diszperz fázisú füst milliliterenként 3-5 milliárd 0,2-0,4 mikron átmérőjű szemcséből tevődik össze. A dohányosok egyetlen cigaretta elszívásakor 250-300ml ilyen telítettségű füstöt inhalálnak (lélegeznek) szervezetükbe.

A szén-monoxid 300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz – az oxigén szállításáért felelős vörösvértestek festékanyagához - mint az oxigén. Így oxigén hiányt, hypoxiát okoz a szövetekben, melyre a szervezet védekezésként fokozott vörösvértest termeléssel válaszol, amely növeli az erekben a vér sűrűségét (viszkozitását). Fokozódik az érbelhártya vastagsága, helyenként nő az áteresztőképessége, ezáltal a szövetek ödéma-készsége, valamint fokozódik az érbelhártya meszesedése, ezáltal rigiditása, azaz csökken a tágulékonysága. Az emelkedett szén-monoxid szint miatt romlanak bizonyos reflexek, pl. a látással kapcsolatosak, valamint csökken a manuális teljesítőképesség, kézügyesség.

A nikotin a dohányfüst legerősebb hatású összetevője. Hatására fokozódik a katecholaminok (a vegetatív és központi idegrendszer jelátvivő anyagai) felszabadulása. Fokozódik a percenkénti szívverések száma, a szívösszehúzódások gyorsasága, erőssége, a szív oxigén szükséglete, ezáltal a verőtérfogat és a perctérfogat, azaz a szív munkája. Emeli a vérnyomást, a vércukorszintet, a szabad zsírsavak anyagcseréjét, felhasználását, fokozza a belsőelválasztású mirigyek váladéktermelését. A nikotin hatására fokozódik a vérlemezkék tapadóképessége, áttételesen a vérrögképződési (trombózis) hajlam. Megváltozik az agy és a szívizom vérellátása.

A dohányfüst különböző alkotói közül 43 anyag ismerten rákkeltő! Rák-iniciátorok azok az anyagok, melyek a normális sejteket „alvó” ráksejtekké változtatják (pl. benzpirén, dibenzpirén, indenolpirén, metán, benzantracén, dibenzakridin). A rák-promótorok az alvó ráksejteket szaporodó ráksejtekké módosítják (pl. fenol, krezol, dimetilfenol). A karcinogének mindkét hatást együttesen kifejtik, azaz a normális sejtet rákos sejtté alakítják (pl. nitrozaminok, nitrozopirolidine, hidrazin, nitropropán, nikkel, polónium-210, kadmium, naftilamin, toluidin, quinolin). A ko-karcinogén anyagok a karcinogén anyagok hatását fokozzák (pl. pirének, metilindolok, metilkarbazolok, diklorostilbének, katechol).