Tartalomjegyzék
A hangulat az egyén tudatát, egész tevékenységét tartósan befolyásoló érzelmi állapot. A hangulatzavar az egyik leggyakoribb pszichiátriai tünetegyüttes. Minden ötödik ember egyszer élete során átesik egy depressziós perióduson. Egy egészséges ember hangulata az időjárás, események ill., egyéb stresszorok behatása alapján széles skálán mozoghat. A hangulatzavarok során a hangulat tartósan valamely szélső irányba tolódik. Két szindrómában nyilvánulnak meg: depressziós és mániás tünetcsoportban.
Nagy általánosságban a mindenre kiterjedő gátoltság a jellemző a depresszióban szenvedőknél. Az egyik leggyakoribb tünet az alvászavar. Depresszív tünetek: szomorúság, lehangoltság, tehetetlenségérzés, önvádlások, elkeseredettség. A legkönnyebb feladatok is erőfeszítést igényelnek. A koncentráció és a figyelem csökken, memóriazavar és pesszimizmus alakul ki. Beszéde lassú, hezitáló és tartalmilag elszegényedett. A páciensnek magáról és a világról negatív képe van.
Súlyosság szerinti felosztás
* Enyhe depresszió – tünetek szenvedést okoznak, de nem befolyásolja annyira
* Mérsékelt depresszió – jelentős nehézséget jelentenek a mindennapi dolgok
* Súlyos depresszió pszichotikus tünet nélkül – képtelen elvégezni a szokásos tevékenységeket
* Súlyos depresszió pszichotikus tünetekkel – depressziós tünetek mellett hallucinációk jelentkeznek és közelgő katasztrófa érzése
Hangulatzavarok oka még nem ismert. Organikus, genetikai, szociális és pszichológiai faktorok is szerepet játszanak kialakulásában. A személyiségjegyek közül a szorongáskészenlét és a kényszeresség hajlamosít depressziós és bipoláris hangulatzavar kialakulására. Az énerősítő tényezők, a szociális támasz és az intim kapcsolatok hiánya a depresszió kialakulását szintén elősegíti.