A kellemetlen szájszag az utóbbi években keltette fel a kutatók, közvélemény érdeklődését. Csak az USA-ban évente 740 millió dollárt költenek szájvízre, 625 milliót szájsprayre. A rossz lehelet rendszerint bizonyos ételek (hagyma, fokhagyma, erős fűszeres ételek) elfogyasztása vagy belélegzése (dohány) következtében tapasztalható. Lehet fog- és fogínybetegség, esetleg ételmaradék jelenléte (és erjedése) a szájüregben. Viszont oda kell rá figyelni, mert időnként komolyabb betegségek egyik korai tünete is lehet.
Az 1-es típusú cukorbetegség más néven inzulinfüggő diabetes mellitus egy autoimmun betegség, melyet abszolút inzulinhiány okoz. Az immunrendszer idegenként ismeri fel a saját sejtek egy részét, és autoimmun gyulladás következtében elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei. Így alakul ki az inzulin hormon abszolút hiánya. Ez a diabétesz bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban gyermek és fiatal felnőttkorban jelentkezik.
Az emberek nagy részében talán indokolatlan félelmek élnek a gombák fogyasztásával kapcsolatban, ennek ellenére évről évre mégis tragikus végű gombamérgezésekről értesülhetünk.
A gombák, a növényekhez hasonlóan számos, különféle, erős biológia aktivitású vegyületet tartalmaznak, ezek egy része az emberi szervezetre mérgező (toxikus) de vannak köztük gyógyhatású vegyületek is. A köztudattal ellentétben a kalapos gombáknak mindössze 3%-a mérgező, ami kevesebb mint a mérgező növények aránya. Gombamérgezések esetén a halálesetek 90%-áért az Amanita phalloides az-az a gyilkos galóca más néven a kalapos halál, a halál angyala felelős, kezelés nélkül magas 30-90%-os, gyermekeknél 50%-os a halálozás, fokozott veszélynek a kisgyermekek, és a gombaszedők vannak kitéve.
A lakosság nagy része élete során már megtapasztalhatta az ínyvérzést. Maga a jelenség tünet, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy valami nincs rendben. A vérzés gyulladás jelenlétére utalhat az ínyben, illetve előrehaladottabb állapotban a fogágyban. Az ok megszűntetésével a tünet is megszűntethető. Fontos tudni, hogy a gyulladás elsősorban az elégtelen tisztítás miatt alakul ki. Vannak természetesen speciális esetek, amikor különböző szisztémás betegségek állnak a háttérben.
Cukorbetegségben fontos a hiányzó inzulin pótlása s ez a diabétesz különböző típusaiban másképp történik. Azt tudni kell, hogy az inzulin egy fehérje, ezért nem adható orálisan (szájon át). A fehérjéket bélrendszerünkben megemésztjük, így azok lebomlanak. Ez az oka, hogy a hiányzó inzulint lebomlás nélkül injekcióként, külnböző adagolók segítségével kell bejuttatni a szervezetbe. Persze ez sokszor kellemetlen, épp ezért léteznek alternatív megoldások például inzulinpumpa, inzulinadagolás bőrön át („jet"), és inhalációs (belélegzett) inzulin és persze egyéb kísérletes megoldások is. Viszont ezek közül hazánkban nincs mind forgalomban.
A pancreatogen vagyis az 1-es típusú diabéteszben a Langerhans-szigetek egésze károsodik, ennek következtében az inzulinelválasztás károsodik, majd megszűnik. A tápanyagok emésztése, felszívódása bizonytalanná válik, aminek következtében a vércukorszint kiszámíthatatlanul ingadozik, kifejezett hipoglikémia-hajlammal kell számolni. Ha a normális vércukorszint diétás kezeléssel már nem biztosítható, inzulinkezelés alkalmazása szükséges. Orális antidiabetikum adása nem célszerű. A legjobb anyagcserehelyzetet a legkevesebb hipoglikémia árán a szükséges legkisebb adagokkal végzett intenzív konzervatív inzulinkezeléssel érhetjük el. A pancreas diabetes hatékony kezelése nem egyemberes, hanem a beteg, a szülők és az orvos(ok) együttes munkája szükséges hozzá. Gyermekek esetében különösen fontos a gondoskodó családi háttér és annak a megértetése, hogy a betegség bizony lemondásokkal jár. Hiszen egy osztálykiránduláson nagyon nehéz megállni akár csak egy fagyizást is ha ő az egyedüli aki kimarad a „jóból".
Az érelmeszesedés alapja, hogy az erek lassan, fokozatosan befelé szűkülnek. Tulajdonképpen az érrendszer olyan megbetegedéséről van szó, amely az artériás keringés bármely területén kialakulhat. A legnagyobb veszélye, hogy sokáig tünetmentesen, „némán" zajlik a szervezetben. Panaszokat akkor okoz, ha az érszűkület utáni terület nem jut elegendő vérhez, és ezzel oxigénellátottsága romlik.
A szívnek a beleáramlott vér legalább 60 százalékát ki kellene nyomnia ahhoz, hogy a szervezet vér-, s így oxigénellátása megoldott legyen. Ha ez a teljesítmény 40% alá csökken, az oxigénigényes agyba is kevesebb vér kerül, s így annak működése is korlátozottá válik.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 436 vendég és 0 tag böngészi
