Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

Az 1-es típusú cukorbetegség más néven inzulinfüggő diabetes mellitus egy autoimmun betegség, melyet abszolút inzulinhiány okoz. Az immunrendszer idegenként ismeri fel a saját sejtek egy részét, és autoimmun gyulladás következtében elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei. Így alakul ki az inzulin hormon abszolút hiánya. Ez a diabétesz bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban gyermek és fiatal felnőttkorban jelentkezik.

Leggyakoribb Skandináviában, míg nagyon ritka Japánban, Koreában. Európán belül is jelentősen változó gyakoriságú, több mint tízszer gyakoribb például Finnországban, mint Macedóniában. Magyarországon is egyre nő ennek a típusnak a gyakorisága. Itthon nagyjából minden 1500 gyermek közül egy cukorbeteg, és évente hozzávetőleg 200-250 gyermekről ismerik fel, hogy cukorbeteg. A gyermekkorban kialakuló cukorbetegség az esetek döntő többségében az ún. 1-es típusba sorolható. A 2-es típusba tartozó betegek túlnyomó része serdülő, vagy fiatal felnőtt.

Jellemző gyermekkori tünetek

Szemben az alig észrevehetően, lassan kialakuló 2-es típusú diabétesszel az 1-es típus viszonylag gyorsan alakul ki, a betegek kezeléséhez inzulin szükséges. Kezeletlen vagy rosszul kezelt, súlyos esetben tartósan magas vércukorszinttel (hiperglikémiával) és ketózissal járó életveszélyes állapot, az ún. ketoacidózisos kóma alakulhat ki. Nem ritka, hogy a betegséget csak egy ketoacidózisos kóma során ismerik fel.
Minden életkorra általánosan jellemző a vese cukorvisszatartó működésének telítődése következtében a sokszori és bőséges vizeletürítés. Egy bizonyos cukorszint felett a vesék nem képesek a cukor visszatartására, így a vizelettel glükóz is ürül, és az ürülő cukor vizet ragad magával. A vízvesztés miatt pedig kialakul egy állandó szomjúság és gyakori ivás (a beteg napi folyadékbevitele akár a napi 5-6 litert is meghaladhatja), valamint, mivel a szervezet éhségközpontjának működését is befolyásolja az inzulin hiánya, a fokozott étvágy érzet.

Gyermekek esetén jelentkezhetnek hasi fájdalmak, amit a beszédre még nem képes gyermekek gyakoribb, esetleg a megszokott hangtól eltérő sírással adhatnak szüleik tudtára. A hirtelen testsúlyveszteség is jellemző tünet lehet, illetve a súlygyarapodásban való megállás. Ez főként csecsemőknél nyilvánul meg. Általános gyermekkori tünet az állandó fáradtság, bágyadtság. Pelenkás gyermekek esetében a gyakori pelenkacsere, illetve a nemi szervek környékének felmaródása, gyulladása tűnhet fel a szülőnek, míg a már szobatiszta gyermeknél éjjeli ágybavizelés jelentkezhet.

A megbetegedés diagnosztikájának alapja gyermekeknél ugyanúgy a vércukormérés, mint más korosztályoknál. Kivételes, tünetszegény esetekben előfordulhat, hogy a betegséget egyszeri nagyobb mennyiségű szőlőcukor elfogyasztatása (oralis glükózterhelés) segítségével lehet felismerni.