Sokat hallottunk már az Omega-3 zsírsavak jótékony hatásáról. Már régebben is köztudott dolog volt, miszerint ezen zsírsavak fogyasztása a szív és érrendszeri megbetegedések rizikóját csökkentik. Az elmúlt években azonban a kutatók szorgos munkájának köszönhetően egyre több betegség kerül napvilágra, amelyekre a többszörösen telítetlen zsírsavaknak jótékony hatásal van.
A sztrók (angolul stroke) a harmadik leggyakoribb halálok a nyugati társadalomban. Népbetegség. Magyarországon a stroke-kal kapcsolatos halálozás a nyolcvanas évek elején, mintegy húsz évig tartó állandó, évi 2% körüli emelkedést követően 220/100.000-es értékkel tetőzött, majd jelenleg mintegy 30%-os csökkenést követően 150/100.000 körül van. Ugyanezen időszakban, 1968 és 1990 között az USA-ban évente 7%-os csökkenést regisztráltak. A csökkenés okai főleg a kezelés minőségében való változás, és a rizikófaktorok csökkenésével magyarázható. Minden betegségen hangsúlyozzuk az elsődleges megelőzés fontosságát, itt ez kiemeltem fontos, hiszen gyakran már az első inzultus maradandó tünetet hagy maga után súlyos terhet rakva, mint az egyén, mint a társadalom nyakára. Ebben a cikkben a legfontosabb rizikófaktorokról írok, és arról, hogyan kerülhetjük el a sztrókot.
Régebben a „falu bolondjaként" hívtuk a szellemileg visszamaradott embereket, ma már értelmi fogyatékosságról vagy oligofréniáról beszélünk. A XIX. században ismerték fel a Down-szindrómás esetekkel e betegségcsoportot, melyet a XX. században a különféle kromoszomális és anyagcserebetegségek felismerése követett. Így a genetika és a biokémia segítségével egyre több kórképet ismertek fel, melyek gyakorisága - szerencsére - ritka.
A szexualitás
A legtöbb embernek a „szexuális aktivitás” a nemi közösülést jelenti. Ugyanakkor, a nemi élet ennél lényegesen több, hiszen partnere iránti érdeklődését sok egyéb módon is kifejezheti. Lehet, hogy például csak a közelében akarja tudni házastársát, partnerét, élettársát. A szexuális érintkezés kapcsán számos normális élettani változás következik be.
A retina egyik sokakat érintő, látásromláshoz, súlyos esetben vaksághoz vezető kórképe. A betegség az 55 éven felülieket érinti leginkább, fájdalommentes, kialakulása hosszú ideig (évekig) tart. Eleinte nem okoz semmilyen panaszt, a betegséget kísérő tünetek csak később jelentkeznek. A retina központi részét, a sárgafoltot károsítja. A kialakulását kiváltó okok teljesen még nem teljesen ismertek, de feltételezik, hogy oxidatív stressz, mitokondriális működési zavarok, gyulladásos folyamatok stb. elősegíthetik kialakulását. Érintett lehet az egyik, vagy mindkét szem. Ha csak az egyik szem beteg, várható, hogy a másikon is jelentkezni fognak a tünetek.
Az
autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják.
Definíció szerint (DSM-IV) az autizmusban „késés figyelhető meg a szociális interakcióban, a kommunikációs nyelvben, a szimbolikus és imaginatív (képzeletre, képzeleterőre támaszkodó) játékban”, és a tünetek 3 éves kor előtt megjelennek.
A betegséget elsőként egy XIX. századi francia neurológus, Georges Gilles de la Tourette írta le. Legtöbbször gyermek- vagy fiatalkorban, jellemzően 21 éves kor előtt kezdődik. Férfiaknál sokkal gyakoribb az előfordulása, mint nőknél. A betegség nem sorolható a gyakori kórképek közé, hiszen 10.000 gyermeket tekintve 5 és 50 közé tehető az érintettek száma. Előfordulása fiúk körében lényegesen gyakoribb. A betegség közvetlen kiváltó oka egyelőre nem ismert. Kutatások alapján a betegség valószínűleg genetikai eredetű, a neurotranszmitter molekulák agyi anyagcseréjét befolyásoló gén vagy gének lehetnek hibásak.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 236 vendég és 0 tag böngészi
