A retina egyik sokakat érintő, látásromláshoz, súlyos esetben vaksághoz vezető kórképe. A betegség az 55 éven felülieket érinti leginkább, fájdalommentes, kialakulása hosszú ideig (évekig) tart. Eleinte nem okoz semmilyen panaszt, a betegséget kísérő tünetek csak később jelentkeznek. A retina központi részét, a sárgafoltot károsítja. A kialakulását kiváltó okok teljesen még nem teljesen ismertek, de feltételezik, hogy oxidatív stressz, mitokondriális működési zavarok, gyulladásos folyamatok stb. elősegíthetik kialakulását. Érintett lehet az egyik, vagy mindkét szem. Ha csak az egyik szem beteg, várható, hogy a másikon is jelentkezni fognak a tünetek.

A retina(ideghártya) két különleges területe:
• A vakfolt: a látóideg itt lép ki a szemből, két apró ér kíséretében.
• A sárga folt (macula lutea): retina itt elvékonyodik, kialakítva, az éleslátás helyét. A képen ez a látógödör.

A retina egyik sokakat érintő, látásromláshoz, súlyos esetben vaksághoz vezető kórképe:

Az időskori sárgafolt elfajulás vagy macula degeneratio

A betegség az 55 éven felülieket érinti leginkább, fájdalommentes, kialakulása hosszú ideig (évekig) tart. Eleinte nem okoz semmilyen panaszt, a betegséget kísérő tünetek csak később jelentkeznek. A retina központi részét, a sárgafoltot károsítja. A kialakulását kiváltó okok teljesen még nem teljesen ismertek, de feltételezik, hogy oxidatív stressz, mitokondriális működési zavarok, gyulladásos folyamatok stb. elősegíthetik kialakulását. Érintett lehet az egyik, vagy mindkét szem. Ha csak az egyik szem beteg, várható, hogy a másikon is jelentkezni fognak a tünetek.

Ennek a kórképnek két típusa ismert:

1. Nedves/Neovaszkuláris/Exudatív Senilis Maculadegeneratio:

A közvetlen kiváltó ok a sárgafolt területében az ideghártya táplálkozási zavara. A retina alatt, az érhártyából exudatum (folyadék) ürül, majd ezt követően érburjánzás(új erek képződése) indul meg. Ami a szervezet válasza a retina csökkent tápanyagellátottságára, melyet az exudátum okoz, mivel nagy nyomást gyakorol környezetére. Az újonnan képződött erekből vér és folyadék szivárog, mely eredményeként hegszövet alakul ki, a retina sejtjei elhalnak, és jellegzetes foltokat okoznak a maculán. Korai fázisában a látás homályossá, torzulttá válik. Ez a típus ritkábban fordul elő.
• Két formája:

I. Klasszikus choroidális neovaszkularizáció (CNV):
Az érképződés vonalai élesek, a retina alatt jól láthatóak. Ez a formája nagyon komoly központi látásvesztéssel jár.
II. Az okkult (vagy rejtett) forma:
A retina alatti érképződés (neovaszkularizáció) nem kifejezett és a folyadék szivárgás sem. Így kevésbé súlyos a központi látásvesztés.

2. Száraz (nem neovaszkuláris) Senilis Maculadegeneratio:

Gyakoribb, az esetek 80-90%-át teszi ki. A makula szövetének öregedésének és elvékonyodásának az eredménye - korral járó normál elváltozás - illetve pigmentek lerakódásának a retinán. Apró sárga lerakódások (drusenek) képződnek a macula lutea területében. A drusen egyfajta szövettörmelék, mely leginkább az atherosclerotikus plakkhoz hasonlítható.
A drusen lehet kötőszövet szaporulat (fibrosis) is a retina alatti területen.
Súlyos esetben ez a típus (10%- ban) átmegy a nedves formába.
A látás akkor romlik, amikor az atrófiás (szövetelhalásos) folt eléri a sárgafoltot. A sárgafolt környéki lerakódások okozhatnak torzított látást, színlátás zavart, homályos látást. Súlyos esetben pedig, akár vakságot is.

A Senilis Maculadegeneratio a lerakódások mérete alapján osztályozható:

I. Korai stádium:
Számos kisméretű lerakódás jellemzi.

II. Közepesen előrehaladott stádium:
Kiterjedt közepes- és nagyméretű drusenek.

III. Előrehaladott stádium:
Ebben az állapotban jelentkezik a geografikus atrófia és a neovaszkularizáció, a fent leírt formában.

Rizikó Faktorok

Életkor: a kor előrehaladtával egyre nő az esély a betegség kialakulására, illetve a már meglévő tünetek súlyosbodására.

Nem: a kutatások szerint, a nőknél 75 év felett a neovaszkuláris típus előfordulása a gyakoribb.

Életmód: egyes források szerint a dohányzás jelentős kockázati tényezőt jelenthet a betegség kialakulásában, a szövetkárosító hatása miatt. Az elhízás, a magas zsírtartalmú étrend szintén hajlamosító tényező lehet, de még nem bizonyított.

Környezeti hatások: a napfény káros UV sugarai is felelősek lehetnek.

Bőrszín, Szemszín: a kutatások alapján arra következtettek, hogy a fehér bőrűek, valamint a világos szemszínnel (kék) rendelkezők nagyobb hányada szenved ebben a betegségben, mint a sötétebb bőrűek, vagy a sötét szemszínűek. Ez valószínűleg a színanyag tartalommal (melanin) van összefüggésben. Alacsony színanyag tartalom magasabb kockázatot jelent.

Meglévő betegségek: egyes betegségek kockázatot jelentenek. Ilyenek például a szív-érrendszeri megbetegedések (magas koleszterinszint, magas vérnyomás), de közvetlen ok-okozati összefüggést nem találtak.

Genetikai háttér: Kutatások szoros összefüggést mutattak a betegség kialakulása és az 1q32 gén variánsa között, ez a komplement faktor H / CFH. A vaksággal járó makula degenerációk nagy részéért felelős. A kór megjelenése örökletes is lehet. A retina oxigén-, és tápanyag hiányos állapota okozta neovaszkularizációt a vascular endothelial growth faktor (VEGF) aktiválja.

Táplálkozás: A cink, lutein, zeaxantin, A-, E- és C-vitamin fontos a kórfolyamatok lelassításában főleg a száraz forma esetén. A lutein és zeaxantin gazdag forrásai a zöld leveles zöldségek (káposztafélék, spenót). A retina szövete gazdag omega-3 zsírsavakban, melyek a halak húsában, májában találhatók meg. Jó hatással vannak a tünetek enyhülésére, mivel szerepük van a sejtműködés szabályozásában, és a génkifejeződésben.

Diagnózis

Amsler rács segítségével:

ha a rácsvonalak folytonosságának megszűnését jelzi a páciens a vizsgálat során, valószínűleg a betegség fennáll.

Érfestéses szemfenék vizsgálattal:

Ép szemfenék                 A betegségre jellemző elváltozás:

Kezelés

A betegség nem gyógyítható. A száraz sárgafolt elfajulás egyetlen kezelési módja a vitamin és nyomelem gazdag étrend, ezek antioxidáns hatása miatt. A nedves típusnál a cél az érburjánzás megakadályozása.

Erre több módszer áll rendelkezésre:

• VEGF-gátlók-, enyhe értágító gyógyszerek adása
• Lézeres kezelés (károsodik az idegszövet is)
• Fotodinámiás kezelés (nem roncsolja az idegszövetet)
• Műtét
• Izotópos kezelés
• Lézeres fotokoaguláció

Szerző: Zombor Judit DE-FOK III. éves hallgató