Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják.

Definíció szerint (DSM-IV) az autizmusban „késés figyelhető meg a szociális interakcióban, a kommunikációs nyelvben, a szimbolikus és imaginatív (képzeletre, képzeleterőre támaszkodó) játékban”, és a tünetek 3 éves kor előtt megjelennek.

Az autizmus előfordulása

Az autizmus családi halmozódást is mutató, genetikailag jelentős mértékben meghatározott betegség, becsült adatok alapján kb. 0.4-0.5%-át érintheti a teljes populációnak. Autista gyermeknek a populációs értéket többszörösen meghaladó valószínűséggel születik autista testvére. A fiúk illetve férfiak körében 4-5x gyakrabban észlelhető.

Az autizmus okai

A már említett, igen erős genetikai meghatározottságon kívül, idegrendszeri (agyi) fejlődési és működésbeli rendellenességeket okozó szervi tényezők szerepe merült fel kórokként.

Tünetei

Leggyakrabban 3 éves kor körül válnak a tünetek olyan markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak, valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló tünetek! Definíció szerint súlyos fejlődési zavar észlelhető a szocializáció terén: feltűnő az elkülönülés (autisztikus magány: szellemi egyedüllét), vagy épp ellenkezőleg, szokatlan és kritikátlan közeledés. Ugyancsak sérült a kommunikáció: vagy teljes egészében hiányzik a válaszkészség, vagy mimikaszegény, gesztusoktól mentes, szokatlan hanghordozású a kommunikáció. Magára hagyva az autista sztereotip, ismétlődő tevékenységeihez ragaszkodik, környezete megváltozását, megváltoztatását nehezen tűri. Jellemzők az egyszerű, ismétlődő mozgások (mint például a test előre-hátraringatása, vagy a kézfej rázása stressz hatására). Egyes esetekben az érzékelés is érintett lehet: több és nagyobb fájdalmat, szélesebb hő tartományt tűrnek el az autisták. Gyakoriak az alvászavarok, a fóbiák, az evészavarok, dühkitörések, autoagresszió. Nehezen értenek meg általános élethelyzeteket. a beteg a saját bezárt világában él. Időnként a beteg tevékenységei választéka erősen korlátozott. Ugyanakkor vannak olyan betegek is kiknek memóriája, mechanikus bevésődése fantasztikus, felülmúlja az egészséges személyekét: szókincsük, versek, számok mechanikus emlékezetbe vésésében rendkívüli teljesítményre képesek

A betegség lefolyása

A felnövők kb. 5%-a képes önálló életre, harmaduk a korábbiakhoz képest fejleszthető, a többiek azonban életre szóló támaszt, felügyeletet igényelnek. Egyes kutatók szerint a gyermekkori IQ tesztek az autista gyermekeknél elvégezve, azok későbbi állapotának megítélésében támpontot nyújthatnak. Hasonló segítséget jelenthet a beszédfejlődés pontos követése;

Az autizmus terápiája

Bár az autizmus gyógyíthatatlan elváltozás, a tünetek jelentősen mérsékelhetőek, a képességek javíthatóak.

Fejlesztési lehetőségek

Az autista emberek számos esetben fejlődhetnek a memória terén, így képesek lesznek számolási és memóriafeladatokat megoldani, olykor az egészséges emberek között is kiemelkedő eredménnyel.

Sokféle terápiát alkalmaznak. Tudatosan fejlesztik az érzékelés egymásra épülő folyamatait, válaszreakciókat váltanak ki az érzékszervek strukturális ingerlésével. Specifikus képességeket fejlesztenek. Terápiás eszközként alkalmaznak sok szabadidős tevékenységet, ilyen az állat-, a bábterápia, a zeneterápia, a játékterápia és a kézműves terápia. A nem vagy csak kevéssé beszélő autisták számára különféle kommunikációs rendszereket dolgoztak ki, mint a képcsere, vagy a Bliss-szimbólumok. Végül, de nem utolsósorban a mozgás szerepéről sem szabad megfeledkezni.

Minden autista gyerek nagyban különbözik a többitől, ezért nincsenek minden esetre alkalmazható szabályok, de néhány általános javaslat hasznosnak bizonyult. Sokat segít a jól strukturált környezet, és a tanítás nyugodt, szilárd és bátorító stílusa. Vannak esetek, ahol az autista gyerekek olyannyira javították a szociális és más képességeiket, hogy képesek részt venni az oktatásban és a társadalmi eseményekben, de egyesek úgy vélik, hogy az autizmust nem vagyunk képesek teljes mértékben gyógyítani jelenlegi tudásunk szerint, mert olyan agyi,idegi struktúrák okozzák, amelyek a fejlődés korai szakaszában már kialakultak. és

Egyes megfigyelések szerint glutén- és tejfehérjementes diétával javítani lehet az állapotukon. Ezt szakértői vélemények is alátámasztják.

A mai Magyarországon sajnos még nincs megfelelő mennyiségű szervezett segítség, túl kicsi a szakembergárda, nincs megoldva az autista felnőttek foglalkoztatása, intézeti elhelyezése. Iskoláik elvégzése után otthon maradnak, vagy nem megfelelő helyekre kerülnek. Keveseknek adatik csak meg, hogy méltó körülmények között, autistamajorságokban dolgozhassanak, élhessenek.