Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

A betegséget elsőként egy XIX. századi francia neurológus, Georges Gilles de la Tourette írta le. Legtöbbször gyermek- vagy fiatalkorban, jellemzően 21 éves kor előtt kezdődik. Férfiaknál sokkal gyakoribb az előfordulása, mint nőknél. A betegség nem sorolható a gyakori kórképek közé, hiszen 10.000 gyermeket tekintve 5 és 50 közé tehető az érintettek száma. Előfordulása fiúk körében lényegesen gyakoribb. A betegség közvetlen kiváltó oka egyelőre nem ismert. Kutatások alapján a betegség valószínűleg genetikai eredetű, a neurotranszmitter molekulák agyi anyagcseréjét befolyásoló gén vagy gének lehetnek hibásak.

Legismertebb tünete a tic. A tic akarattól függetlenül jelentkező, gyors, ismétlődő mozgás vagy hangadás, ami hirtelen kezdődik és céltalan.

A tic fajtái:

Vokális tic(hangadásos): Rövid artikulálatlan hangokat kiadása(horkantás, krákogás, ugatás, köhögés), de artikulált is lehet. Ez utóbbi lehet coprolalia vagy echolalia. Előbbinél a beteg obszcén kifejezések kiált fel, utóbbinál a beteg mások vagy saját szavait ismételgeti.

Egyszerű motoros tic: akartlan, hirtelen és gyakran ismétlődő mozgás melyben egyetlen izomcsoport vagy testrészt érintett. Például: hunyorgás, a szájhúzogatás, fejrázogatás, pislogás, a vállrándítások.

Komplex tic: több izomcsoport vagy testrész vesz részt az akaratlan mozgásokban.
Ezek általában azonos sorrendben követik egymást. A motoros és vokális ticek keverten találhatóak meg. Például: szökdécselés, lábdobogás, szó vagy mondatismétlés
Gyakran pszichés problémák társulnak a betegséghez. Ilyenek például a hyperaktivitás, különböző magatartászavarok, kényszerbetegségek, alvászavarok.

Kezelése: Antipszichotikumok és szorongásoldók segítségével a tic-ek több-kevesebb sikerrel elnyomhatók, de teljesen nem szűntethetőek meg. Legújabb kutatások alapján a mély agyi stimuláció(DBS) hatásosnak bizonyult Tourette-szindrómás betegeknél.