

Általánosságban minden olyan tényező, mely képes megborítani a szervezet testi és lelki egyensúlyát alkalmas a stressz kiváltására. A mai társadalomban rengeteg információt hallunk a különféle stresszorokról, s arról, hogy hogyan érdemes elkerülni a veszélyes helyzeteket. Selye János magyar származású orvosnak (és persze másoknak) köszönhetően általános adaptációs szindrómaként vált ismertté ez a válaszreakció. Első stádiuma az alarmreakció, mely a védekezést indítja be. A következő az ellenállás, mely biztosítja az adaptáció fenntartását. A kimerülés fázisa pedig akkor következik be, ha a stressz továbbra is fennáll.
A dementia(ejtsd: demencia) lehet tünet és betegség, amit az agy organikus károsodása okoz. Vezető tünetei az emlékezetzavar, csökkenő koncentrálóképesség, a szerzett ismeretanyag és a tanulás képességének elvesztése, a viselkedés és személyiség hanyatlása. A dementia a 65 év feletti lakosság körében 5-15%. Magyarországon kb 200.000 lehet a demensek száma. Az átlagéletkorral együtt emelkedik a demens betegek száma.
Az árpa, a szemhéjak egyik leggyakrabban előforduló, és sokakat érintő gyulladásos megbetegedése. Kezdetben vöröses, fájdalmas, égő, esetleg viszkető puha tapintatú duzzanat jelentkezik (lehet belőle több is), mely árpaszemre emlékeztet. Nagyon gyakori cukorbetegek és legyengült immunrendszerűek esetében.
Az egészség fogalmának meghatározása igen nehéz feladat. Jelentőségét akkor ismerjük fel igazán, amikor csorbát szenved. Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint az egészség nem csupán a betegség és az elesettség hiánya, hanem a teljes testi-, érzelmi-értelmi-, és szociális jólét állapota. Az egészséges ember tevékeny, szívesen végzi dolgát, kiegyensúlyozott, jól érzi magát a környezetében. Tulajdonképpen bonyolult egyensúlyi állapotról van szó, melynek fenntartása tudatos erőfeszítést igényel.
Napjainkban a méhnyakrák a második legmagasabb halálozású daganatos betegség a világon. A megelőzés hazánkban még kevésbé megoldott. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott nőgyógyászati rákszűrési programban a lakosságnak csupán 30%-a vesz részt. Megfelelő egészségnevelési programmal kellene a nők figyelmét felhívni a rákszűrés fontosságára, és azt egészségügyi kultúránk részévé tenni. Magyarországon a méhnyakrákok előfordulása az összes nő lakosra vonatkoztatva 25-27 százezrelék, így évente mintegy 1300-1400 megbetegedéssel kell számolni. A méhnyak szöveteiből kialakuló kóros burjánzások teszik ki a kismedencei daganatok 30%-át. Ezeknek döntő része hám eredetű carcinoma.