A cukorbetegség miatti magas vércukorszint végett a sejtekbe is több cukor jut, ám egy határ felett a túl sok cukrot a sejtek már nem képesek „feldolgozni" és szerkezetük, működésük károsodik. A szem ideghártyáján ezért először körülírt érfali kiöblösödések (aneurizmák) alakulnak ki, majd pedig a károsodás előrehaladásával új kóros falszerkezetű érképződések, vérzések, folyadékkilépések jönnek létre az erek, érfalak folyamatos gyengülése miatt. Az retina kisereinek károsodása (diabéteszes retinopátia) akár vaksághoz is vezethet, de a látás csökkenéséhez nagyobb valószínűséggel.
A kiégési szindróma ( Burnout ) főként a segítő szakmákban dolgozókat (orvosok, ápolók, pedagógusok, rendőrök, könyvtárosok, pénzügyi tanácsadók, stb.) érintő tünetegyüttes. A „XXI. század rákja" most éli virágkorát, hiszen a megfeszített munkatempóban, megfelelni vágyásban és a mozgásszegény életmódban az emberek többsége küzd a hosszútávú fokozott érzelmi és fizikai megterheléssel, stresszel, melynek hatására fásultság, depresszió, negatív életvezetés, a pálya elhagyása alakulhat ki. Az elmúlt évben az elvégzett több mint 4 ezer menedzserszűrés alkalmával a vizsgált páciensek közel 90 százalékénál diagnosztizáltak valamilyen megbetegedést, és közel 21 ezer diagnózis született. majdnem minden második ember panaszkodik a stressz miatt, és a magyar munkavállalók tizenöt százalékának súlyos depressziós tünetei vannak.
A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, melyet a XX. század pestisének is szoktak nevezni, mert az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik.
Ha nem teszünk hathatós lépéseket ellene, a pusztítás a XXI. században is folytatódik. A felmérések szerint jelenleg világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint közülük minden második e káros szenvedélyével összefüggő betegségben fog meghalni. A tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért kimutatottan a dohányzás a felelős.Magyarország az évi átlagos 3260 darab/fős cigarettafogyasztásával a világranglista dobogós helyén áll évek óta, miközben a ’60-as években csak a 13. helyen „teljesítettünk”. Hazánkban a 15 éven felüliek 34%-a, a férfiak 41%-a, a nők 28%-a rendszeresen dohányzik. Magyarország vezeti Európában a dohányzással összefüggő halálozási listát: évente 28.000 ember (15.000 férfi és 13.000 nő) hal meg (20 percenként egy!) dokumentáltan a szenvedélyük következtében, így a magyar népesség katasztrófaszerű fogyásához a cigarettázás döntő mértékben hozzájárul. A cigaretta okozta halálozás elsősorban a középkorú, életerejük és munkaerejük teljében lévő 40-50 éves embereket fenyegeti, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem dohányoznának.
Sajnálatos módon a cukorbetegek körében a nem baleseti eredetű végtag amputáció 30-40-szeres a nem cukorbetegekhez képest. Ám Mi is az a diabéteszes láb??? Noss nem más mint a cukorbetegek lábán kialakuló esetleges károsodások összességére vonatkozó gyűjtőfogalom. Hátterében összetett kóroki hatások, tényezők állnak, mint például a kiserek (helyi keringés, mikrocirkuláció zavara), nagyerek (érelmeszesedés, arterioszklerózis) és\vagy az idegek károsodása (neuropátia), fertőzés. Következtében a láb bőre sérülékennyé válik, kiszárad, fokozódik a fertőzésre való hajlama, az ízületek megroggyannak, csökken a fájdalomérzet , a talpon és az ujjakon túlnyomás jön létre, bőrkeményedések keletkeznek, s ezek kifekélyesedést okoznak. A nagyér szűkület egyidejű fennállása esetén a folyamat gyakran a láb vagy a lábszár amputációjához vezethet.
A gyulladásos bélbetegségek másik formája az ulceratív colitis/colitis ulcerosa. Az első részben már leírtuk, hogy a Crohn-betegséghez hasonlóan az okokat itt sem ismerjük teljes bizonyossággal, de különböző tényezők együtt vagy külön-külön játszhatnak szerepet (genetikai, mikrobiológiai és immunológiai faktorok). Szintén jellemző itt is a hullámzó lefolyás, tehát a betegség aktív és inaktív szakaszainak váltakozása. Egyes betegeknél a kezdeti tünetek jelentkezése után akár gyógyszer nélkül is egész életen át tartó tünetmentesség figyelhető meg.
Az epilepszia diagnózisának felállításakor rendkívül fontos a rohamokat észlelő környezettől(család, ismerősök, barát) kapott leírás, hiszen a rohamok nagy részénél eszméletvesztés és amnézia áll fenn. A rohammal kapcsolatban minél több információt szeretne megtudni az orvos pl.: mennyi ideig tartott, van-e összefüggés alvás-ébrenlét állapottal, volt-e kóros izommozgás, volt-e kiváltó tényező, megharapta-e a nyelvét, bevizelt-e, volt-e rossz előérzete, panaszkodott-e valamiről a roham előtt.
A diabétesz leginkább élettani kezelési módja az inzulinkezelés, ám alapvető különbségek vannak a legkorszerűbb intenzív inzulin-adagolási módok és az élettani inzulin hatás között! Ugyanis míg az egészséges szervezetben a hasnyálmirigyben elválasztódó inzulin a portális vénákon (úgy nevezett „kapuvénákon") másodpercek alatt a májba jut, ott a máj ennek ötven százalékát megköti és a különböző anyagcsere-folyamataihoz felhasználja. Addig a bőr alá bejuttatott inzulin először a vénákon keresztül a jobb szívfélbe megy, onnan a kis vérkörön át a bal szívfélbe jut, végül a nagy vérkörön keresztül eloszlik az egész szervezetben és csak a májartérián át kerül be a májba, persze lényegesen kevesebb mennyiségben. Mindez azt jelenti, hogy a keringésben folyamatosan az élettani szint feletti inzulinmennyiségnek kell lennie ahhoz, hogy a máj elegendő inzulinhoz jusson.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 361 vendég és 0 tag böngészi
