Jelenleg is világjárványról beszélhetünk a kolera esetén. A súlyos hasmenéssel járó betegség nagy gondot jelent a fejlődő országokban, elsősorban Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában. A betegség a fertőzés után akár egy nappal is halált okozhat, amennyiben nem részesül a beteg megfelelő kezelésben.
A kolerát a Vibrio cholerae nevű baktérium okozza, amely Gram negatív hajlott pálca alakú. Rendkívül érzékeny, a gazdaszervezeten kívül hamar elpusztul, a gyomor sósavtartalmát nehezen éli túl. Mégis gyakran okoz fertőzést, mivel a beteg ember székletében nagy számú, akár százmilliós nagyságrendű csíra is található. Csoportosítani lehet a külső sejtfalát alkotó oligoszacharidok alapján, melyeket O antigéneknek hívnak. Sokáig csak az O1 törzsek okoztak nagy járványokat, de újabban az O139-es jelzésű törzs kezd terjedni.
Tünetek
A fertőzéshez nagyszámú, több ezer csíra szükséges. A bejutott baktériumok mennyiségétől függően akár pár óra elteltével jelentkezhet az első görcsös hasmenés. A széklet híg, akár az egy litert is meghaladhatja, és a görcsök fokozódásával egyre vízszerübb lesz. Egy idő után a bél mukózadarabjait is tartalmazhatja. A beteg a vizveszteség hatására hamar legyengül, arca sápadt, folyamatosan szomjas. A víz és sóháztatrás mihamarabbi helyreállítása jelentősen csökkenti a halálozást. Nem csak intravénásan, infúzió formájában, hanem orálisan is lehet a vizet pótolni. Glükóz, bikarbonát, NaCl és KCl tartalmú porkészítményeket vízben oldva és azt a betegekkel megitatva olcsón és hatékonyan lehet pótolni az elvesztett vizet és sókat.
Csoprtosítás, történelem
Az O1 szerocsoport tovább osztható antigéntulajdonságai alapján Ogawa és Inaba szerotípusokra. Ha mindkét szrotípus tulajdonsága megtalálható a baktériumon, akkor a Hikojima altípusba tartozik. A V. cholerae-t Robert Koch izolálta 1883-ban, ezt nevezzük a klasszikus típusnak. Később beteg mekkai zarándokokból egy új biotípust, az El Tort mutatták ki. 1961 után már ez a típs okozta a több megbetegedést.
A kolera valószínűleg Indiából indult el, és a történelem folyamán több nagy világjárványt okozott, jelenleg a hetedik pandémia Dél-Amerikában szedi az áldozatait. A betegség után védettség alakul ki a fertőzött szervezetekben. A kórokozó valószínűleg az édes- és sós vizekben élő kagylókban éli túl a járványok közötti időszakot. A betegség a székletben és hányásban található baktériumokkal terjed.
A koleratoxin
Magát a hasmenést egy, a vékonybélben felszaporodó baktérium által termelt toxin idézi elő. A toxin egy A és egy B alégységből épül fel. A B alegység kötődik a sejtfelszín gangliozid receptoraihoz, míg az A alegység bejut a sejtbe, ott a jelátviteli folyamatokba beavatkozva a ciklikus AMP felszaporodását okozza. A cAMP koncentráció növekedés hatására a sejt vizet, klorid-, biarbonát- és kálium iont szekretál a bél lumenébe, és ennek hatására hígul fel a széklet.
Megelőzés, kezelés
Bár létezik védőoltás a kolerával szemben, ezt ritkán alakalmazzák mert fájdalmas, kicsi a hatékonysága, és rövid ideig nyújt védelmet. A WHO élő, legyengített baktériumokat tartalmazó oltás kifejlesztésén dolgozik, de az eredményekre még várni kell. A higiénia betartásával, gyakori kézmosással a betegség elkerülhető. A megbetegedetteknél mihamarabb el kell kezdeni a vízháztartás helyreállítását, a felgyógyulást gyorsítja tetraciklin típusú antibiotikumok adása. A kolera megbetegedéseket jelenteni kell, a betegeket nylvántartásba veszik, a gyógyulás után felszabadító vizsgálatok szükségesek.