Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) neurológiai természetű fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység, gyenge impulzuskontroll. Ez ma az egyik leggyakrabban diagnosztizált gyermekkori pszichiátriai kórkép. Mindamellett az egyik legvitatottabb is. Az óvodáskorban megjelenő problémák általában a szülői nyomást növelik, így még nehezebbé téve a beiskolázással és a neveléssel járó problémákat. A figyelemzavar tünetei nem kizárólagosak. Időnként mindenkinél megfigyelhetők. A figyelemzavarban szenvedőknél ezek intenzívebbek, tartósak és egyszerre több figyelhető meg.

Az okok között leginkább genetikai okokat említenek, de sokkal valószínűbb a genetikai és környezeti hatások együttese. Más, nem-genetikai eredetű esetben a betegség oka az anya terhesség alatti alkoholfogyasztása, aktív vagy passzív dohányzása, magas ólomszint a szervezetében, a koraszülöttség, alacsony testtömeg születéskor, az agy prefrontális (homloki) részének sérülése születéskor.

Figyelemzavar. A betegség vezető tünete a figyelmi funkciók zavara. Az érintett gyerekek nem tudnak kitartóan egy dologra koncentrálni, apró, lényegtelen dolgok is könnyen elterelik a figyelmüket. A csapongó figyelem következménye, hogy cselekedeteik is szertelenebbek, célszerűtlenek, változékonyak kortársaikhoz képest. Eredeti terveiktől, feladataiktól könnyen elterelhetőek, ezért egy idő után már maguk is kerülik a jelentősebb koncentrációt igénylő feladatokat.

Hiperaktivitás. Másik fontos alaptünet a hiperaktivitás. Folyamatosan nyüzsögnek, "izegnek-mozognak", nyugtalanok, többnyire fegyelmezetlenek, impulzívak. A szociális normákat képtelenek betartani, nem tudnak várni, mások mondandójába vágnak, sokat beszélnek spontán is, ilyenkor túl hangosak, összességében nehezen kezelhetőek. Érzelmileg többnyire labilisak, gyakoriak a dühkitörések, a beilleszkedési problémák miatt a közösség gyakran kirekeszti őket, ez önértékelési problémákhoz vezethet, mely végül öngerjesztő folyamatként tovább rontja a tüneteket.

Impulzivitás: Valamit rögtön akarnak megszerezni vagy megtenni.

Hiperaktivitás esetén pl. a szenzoros területek nagyon aktívak, de az ingerszelekcióért felelős területek elégtelenül működnek. Ez az elégtelen működés idővel jelentősen normalizálódhat spontán módon is, a nemi éréssel párhuzamosan. Az agyi struktúrák érése tehát nagy szerepet játszik a hiperaktivitás csökkenésében. Ez az érés elő is segíthető speciálisan erre kidolgozott mozgásos fejlesztő terápiákkal.