A diagnózis megállapítása a betegség kezdetén gyakran nehéz. A beteg különböző testi panaszai miatt fordul többnyire orvoshoz (szövődménnyel járó részegség, alkoholfogyasztással kapcsolatos baleset, sérülés, betegség, vagy szociális-munkahelyi-családi probléma), gyakran a rendszeres alkoholfogyasztást igyekszik tagadni. Fontos a betegek kezelésre való motivációjának kialakítása, a beteggel el kell fogadtatni a kezelés szükségességét, ami gyakran nem egyszerű feladat. Az alkoholfüggőség kezelése nagyon összetett, hiszen kezelni kell a megvonási tüneteket, csökkenteni kell az alkohol iránti vágyat, végül kezelni kell az alkoholizmus következtében kialakuló egyéb kórállapotokat. Alkoholbetegeknél a függőség kezelése két főbb szakaszra osztható. Az első az esetleges megvonási tünetek rendezése, mely mindenképpen gyógyszeres terápiát és pszichiátriai osztályos kezelést igényel. A második, hosszabb szakasz a szerről való tényleges lemondás fázisa, az absztinencia elérése, mely kedvező esetben orvosi (pszichiátriai) és pszichológusi feladat, gyógyszeres és pszichoterápiás technikák kombinációja vezethet eredményhez.
Az alábbiakban a világ kedvenc pszichoaktív anyagáról a koffeinről és annak mindenféle hatásairól lesz szó. A koffeinnek az egyetemes vonzerejét a pszichostimuláns tulajdonságának köszönheti. Fogyasztást követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja a testünkben egy fáradtságjelző anyag, az úgynevezett adenozin hatását. Az adenozin hírvivőként fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy blokkolja az agy adenozinkötő helyeit (receptorait), így fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, ami egyben magyarázza a koffein fejfájást csillapító hatását, széleskörű gyógyszeripari felhasználását is. Emellett emeli a vérnyomást és gyorsítja a szívverést.
A bonyolult rendszerek kutatásai minden tudományágban teret nyertek. E tudás elérte tehát szexuális életünket is, így az egyre komplikáltabb magánélet sok meglepő, tudományos felfedezést hozott. Az aktív szex az erős érzelmeknél és a testiségnél jóval több. Felkavaró, váratlan, erős és új. Mi következik ebből?
A fogorvostól általában mindenki fél. Ez nem meglepő, tekintve, hogy mégiscsak az ember szájáról van szó. Pedig azzal sem mondok nagy újdonságot, hogy ha valaki félévente eljár a fogorvosához ellenőrzésre, és rendszeresen, helyes módon mos fogat, akkor valószínűleg nem kerül sor semmilyen ijesztő beavatkozásra. A kontrollok során időben fény derülhet bizonyos problémákra, ezek megoldása hamar elkezdődhet, a progresszió kivédhető illetve lassítható.
A daganatos betegek életében az étvágytalanság, a súlyvesztés, az alultápláltság és a kachexia gyakran jelentkező tünetek, melyek rontják a morbiditást és a mortalitást.
Tudnunk kell, hogy az alultápláltság nem tumorspecifikus, hiszen a betegség előrehaladott stádiumában valamennyi daganatos megbetegedés esetén előfordulhat. Az alultápláltság szervi funkciózavarokat okoz, és az általános állapot, az életminőség jelentős romlásához vezet.
Cukorbetegségben fontos a hiányzó inzulin pótlása s ez a diabétesz különböző típusaiban másképp történik. Azt tudni kell, hogy az inzulin egy fehérje, ezért nem adható orálisan (szájon át). A fehérjéket bélrendszerünkben megemésztjük, így azok lebomlanak. Ez az oka, hogy a hiányzó inzulint lebomlás nélkül injekcióként, külnböző adagolók segítségével kell bejuttatni a szervezetbe. Persze ez sokszor kellemetlen, épp ezért léteznek alternatív megoldások például inzulinpumpa, inzulinadagolás bőrön át („jet"), és inhalációs (belélegzett) inzulin és persze egyéb kísérletes megoldások is. Viszont ezek közül hazánkban nincs mind forgalomban.
Az érelmeszesedés alapja, hogy az erek lassan, fokozatosan befelé szűkülnek. Tulajdonképpen az érrendszer olyan megbetegedéséről van szó, amely az artériás keringés bármely területén kialakulhat. A legnagyobb veszélye, hogy sokáig tünetmentesen, „némán" zajlik a szervezetben. Panaszokat akkor okoz, ha az érszűkület utáni terület nem jut elegendő vérhez, és ezzel oxigénellátottsága romlik.
A szívnek a beleáramlott vér legalább 60 százalékát ki kellene nyomnia ahhoz, hogy a szervezet vér-, s így oxigénellátása megoldott legyen. Ha ez a teljesítmény 40% alá csökken, az oxigénigényes agyba is kevesebb vér kerül, s így annak működése is korlátozottá válik.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 222 vendég és 0 tag böngészi
