Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

Drog használat

Drognak tekinthetők azok az anyagok, amelyek a szervezetbe kerülve hatnak a központi idegrendszerre ez által megváltoztatva a személy hangulatát, gondolkodását, azt a módot, ahogyan a világot észleli. Ebből a definícióból kiderül, hogy a drogok közé nem csak az illegális szereket soroljuk. Annak ellenére így van ez, hogy a köznyelvben - helytelenül - többnyire csak az illegális szerek összefoglalására használják a drog kifejezést. Angol nyelvterületen a drog szót ennél szélesebb értelemben használják, így drognak szokás tekinteni mindazokat a kémiai anyagokat, amelyek a szervezetbe kerülve, annak működését megváltoztatják.
Az Amerikai Egyesült Államokban a terhesség alatt előforduló dohányzás, alkoholfogyasztás, és illegális kábítószerhasználat megközelítőleg 20,4%, 18,8% és 5,5%-ra tehető. (National Institutes of Health,1996) A droghasználat összefüggésbe hozható a terhes nők leki állapotával is. A következmények pedig nem csak a gyermekre, hanem a szülőre is meglehetősen veszélyesek.
Dohányzás: A nikotin, ami a dohányzás révén kerül be az anya szervezetébe: lecsökkenti a méh és a placenta vérellátását az erek összeszűkítése révén. A dohányzás másik mellékhatása a szénmonoxid bejutása a vérbe, amely tartósan kötődve a hemoglobinhoz, gátolja az oxigénfelvételt, s ezzel a magzat oxigénellátását. Végül a dohányzás révén cianid is jut a szervezetbe, amely kiüríti a szervezet B12 tartalékait, amely vitamin szükséges a magzat normális fejlődéséhez. A dohányzás felelős a spontán abortuszok 16%-áért. (Ness, R. B.; Grisso, J. A et al, 1999)
A hirtelen csecsemőhalál az amerikai népességben népcsoportonként változó volt, az indiánok közt 3 haláleset jutott ezer egészséges születésre, míg a spanyolajkúak és az ázsiaiak közt csak 0.8 haláleset jutott ezer egészséges születésre. Ez az arány Svédországban 0.9 volt. A dohányzás és a hirtelen csecsemőhalál közti kapcsolat akkor is erős maradt, ha figyelembe vették az anya korát és azt, hányadiknak született a gyermek. Azok az anyáknak, akik 1-9 szál cigarettát szívtak el a terhesség alatt naponta, 1.6-2.5-ször nagyobb eséllyel halt hirtelen csecsemőhalált gyermekük. Akik 10 vagy annál is több szálat szívtak naponta, azoknak 2.3-3.8-szor volt nagyobb az esélyük, hogy gyermekük hirtelen csecsemőhalált hal.( MacDorman MF és mtsi, 1997)
A várandós időszak alatti dohányzás egyéb következményei lehetnek még: a gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, a magasabb szülés körüli halálozás is. A várandós időszak alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója. A szoptatás alatti dohányzás is károsítja a csecsemő egészségét!
Alkohol fogysztás: A terhesség során elfogyasztott szeszes ital a méhlepényen keresztül átjut a magzatba is. Az embrió mája azonban még képtelen az alkohol lebontására, emiatt szervezte visszafordíthatatlanul károsodik. A károsodás mértéke sok tényező függvénye: számít az elfogyasztott alkohol mennyisége (azonban már a csekély mértékben bejutott alkohol is okozhat károsodást!), a magzat kora és fejlettsége (az első három hónapban kritikus), továbbá az anya kora és anyagcseréje. Legsúlyosabb esetben az alkoholfogyasztás vetéléshez vezethet. Az ártalom jelentkezhet a méhen belüli fejlődés során is, ennek jelei már a születéskor nyilvánvalóak: az újszülött kis súllyal, arc-deformitásokkal érkezik. Enyhébb esetben csak később derül fény a károsodásra: az értelmi- vagy a mozgásfejlődés, a látás vagy hallás zavarai csecsemőkorban jelentkezhetnek, de előfordul, hogy csak iskoláskorban tűnnek fel a figyelem, a koncentráció, a tanulás és a viselkedés zavarai, a memória és az elvont gondolkodás képességének csökkenése.
Illegális kábítószer fogysztás: Korunk nagy prolémája az illegális kábítószerek fogysztása. Ezen kategóriába számos szer található szerteágazó hatással. Azomban egyben megegyeznek: befolyásolhatják a terhesség kimenetelét. Egyesek súlyos mentális- és testi retardációt okozhatnak, mások elvonási tüneteket idézhetnek elő a csecsemőnél is.
A pszichiátria betegségek és a drogok használata közötti összefüggést számos tanulmány taglalja.
Az Egyesült Államokban Kelly és munkatársai arra jöttek rá, hogy 8%-a a 186 vizsgált terhesnek szenvedett egyszerre pszichiátriai betegségben és volt „drogfüggő"(Kelly RH, Zatzick DF, Anders TF, 2001).
Egy finn tanulmányban pedig, ahol 391 terhes nőt vizsgáltak, kiderült, hogy az EDPS teszten 12 pontot elérő vagy meghaladó (depressziós), és egyben „drogfüggő" kismamák száma 6,4 % (Pajulo M et al. 2001).
Egy szintén az USA-ban végzett tanulmányban, ahol a kutatók 1014 rossz szociális helyzetben élő állapotos nőt vizsgáltak meg. Azt találták, hogy a korai terhességben előforduló depresszió (CES-D scores >/=16) szignifikánsan összefügg olyan önkárosító viselkedéssel, mint a dohányzás, az alkohol és kokain fogyasztás. (Zuckerman B, Amaro H, Bauchner H, et al, 1989)
Mivel a depresszió kiváltó tényezője lehet a legális- és illegális drogok használatának, ezért is fobtos lehet a depresszió mihamarabbi kiszűrése. Mivel ilyenkor magának a depressziónak a kezelése is csökkenteni fogja az abúzuspotenciált, ezzel is csökkentve a terheségi komplikációkat, és a fejlődési rendellenességek előfordulását.