Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

A terhesgondozási protokoll nem megfelelő követése

A terhesgondozási protokoll célja az anyai és a magzati mortalitás és morbiditás csökkentése. A terhesgondozás magában foglalja a terhes nő egészségi állapotának és a fejlődő magzatnak ellenőrzését, nyomon követését, tanácsokkal történő ellátását, az anyaságra való felkészítést. Feladata a rizikócsoportba tartozó terhesek kiszűrése, és a megfelelő megelőzés alkalmazása. (Papp Z, 2002) A szülészet tankönyvből vett idézet is szemlélteti a terhesgondozás fontosságát az anya, a csecsemő és a társadalom szempontjából egyaránt. Nem is beszélve arról, hogy a gondozásra való eljárás anyagi juttatásokkkal is jár. Az anyasági támogatás a szülés után jár, de csak akkor, ha a terhesség alatt legalább négyszer megjelenik az anya a terhesgondozáson. Összege kötött (2002-ben 30 150 Ft), igényléséhez pedig a gyermek születési bizonyítványa mellett a terhesgondozást végző orvos igazolását is csatolni kell. Így akik a terhesség alatti depresszió miatt nem járnak a gondozásra duplán rosszul járnak. Ez fokozottan érvényes a rosszabb körülmények között élő anyákra.
Az Egyesült Államokban készült felmérés szerint a koraszülés relatív veszélye azon állapotos nők között, aki nem járt rendszeresen terhesgondozásra 2.8 szorosa a rendszeresen gondozásra járóéknak, mind az afrikai- és a kaukázusi amerikai terhes női populációban. Az afrikai- és a kaukázusi rasszba tartozó amerikai nők gyerekei, akik nem részesültek megfelelő terhesgondozásban a relatív kockázata a post-neonatális halálozásnak (gyermekágy utáni halálozás: a csecsemő életének 28. és 365. napja között bekövetkezett haláleset) 1,8 szorosa illetve 1,6 szorosa volt azoknak a csecsemőknek, akiknek édesanyja rendszeresen terhesgondozáson vett részt. .(Vintzileos A, Ananth CV, Smulian CV, et al, 2002)
A pszihiátriai diagnózis és a terhesgondozás összefüggéseit az Egyesült Államokban egy populáció alapú (popolation-based) tanulmányban vizsgálták, amiben több mint egymillió nő vett részt 1994 és 1995 között. A pszichiátriai státuszt az International Classification of Diseases, 9th Revision, Clinical Modification (ICD-9-CM) alapján állították fel és a kórházi zárójelentéseken is feltüntették. A tanulmány készítői a Californi Health Information for Policy Project (CHIPP) adatbázisából dolgoztak, ahol olyan nőket a kerestek, akiket pszichiátriai, vagy droghasználattal diagnosztizáltak, majd résztvettek a terhesgondozási protokollban. Az adatokat elemezték kor, iskolázottság, rassz, családi állapot, előző szülések száma, és a fizetés módja szerint. A tanulmány szerint a több mint egymillió nőből 15.329- nél találtak pszichiátriai diagnózist. Összehasonlítva ezen terhes nőket az ilyen diagnózissal nem rendelkezőekkel több mint háromszoros volt azoknak a száma, akik a meghatározott vizsgálatok kevesebb mint felére ment el. Még nagyobb volt az eltérés azt összehasonlítva, hogy a pre-natális gondozás mikor kezdődött el. A későn kezdett terhesgondozás a vizsgált betegcsoportban négy és félszerese volt a konrollcsoporthoz képest. .(Kelly RH, Danielsen B, Golding J, et al. 1999)A tanulmány hátránya, hogy külön nem tér ki a depresszióra, de azt figyelembevéve, hogy a depresszió a leggyakoribb pszichiátriai kórkép valószínűsíthető, hogy a vizsgált dignózisok nagy része depresszió, vagy depresszióra vezethető vissza.