Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

Az érelmeszesedés alapja, hogy az erek lassan, fokozatosan befelé szűkülnek. Tulajdonképpen az érrendszer olyan megbetegedéséről van szó, amely az artériás keringés bármely területén kialakulhat. A legnagyobb veszélye, hogy sokáig tünetmentesen, „némán" zajlik a szervezetben. Panaszokat akkor okoz, ha az érszűkület utáni terület nem jut elegendő vérhez, és ezzel oxigénellátottsága romlik.

A szívnek a beleáramlott vér legalább 60 százalékát ki kellene nyomnia ahhoz, hogy a szervezet vér-, s így oxigénellátása megoldott legyen. Ha ez a teljesítmény 40% alá csökken, az oxigénigényes agyba is kevesebb vér kerül, s így annak működése is korlátozottá válik.

Teljes érelzáródás esetén a mögöttes területek semmi vért sem kapnak, kialakul az infarktus (érgörcs). Tekintettel a betegség kóreredetére, infarktus bármelyik szervben kialakulhat. Most a szívinfarktus legfontosabb ismertetőjegyeit tekintjük át.

A szív tápláló erei a koszorúerek

A koszorúerek meszesedése kezdetben nem okoz panaszokat. Általában a beteg nem veszi komolyan a már régebb óta fennálló fáradékonyságot és a gyors kifáradást. Gyakori, hogy a mellkasi fájdalom többször ismétlődik, majd magától csillapodik. Kezdetben csak fizikai megterhelés után jelentkezik, így sok idő telhet el az orvos felkereséséig. Ha kivizsgálás után bebizonyosodik a vérellátási zavar megléte, akkor az adott állapottól függően többféle kezelési mód alkalmazható.

Komolyan kell venni az infarktusgyanút

Infarktusnál mellkasi fájdalom lép fel a bal oldalon, mely típusos esetben a bal kisujjba sugárzik. Vészjósló a hasba, a hátba, vagy akár az állkapocsba sugárzó fájdalom is. A szív vérellátásának csökkenése akár magától is rendeződhet, más esetekben az azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.

FONTOS! A súlyos eseteket a panaszok jelentkezésének pillanatában nem tudjuk elkülöníteni a múló rosszullétektől, mivel nem telt el az a bizonyos 20-25 perc.

Különösen akkor kell komolyan venni az időfaktor szerepét, ha a tünetek első alkalommal jelentkeznek, és a tünet-együttes korábban nem fordult elő!

Általános szabály: Ha szorító, nyomó jellegű, mellkasi, szívtáji fájdalom jelentkezik, mely az említett területekbe sugárzik, akkor haladéktalanul mentőt kell hívni!

Előfordul, hogy megszűnnek a beteg panaszai, mire a mentőegység kiérkezik. A 20-25 perces rosszullétek hátterében rendszerint átmeneti, spontán rendeződő vérellátási zavar áll. A mentők ilyenkor is alapos helyszíni vizsgálatot végeznek. Rendszerint vérnyomásmérésre, pulzusszámlálásra, EKG-készítésére kerül sor. A kiérkező mentő a múló rosszullétek után sem szokta a beteget a helyszínen hagyni, hanem részletes kórházi kivizsgálás érdekében az illetékes betegellátó intézménybe szállítja!

Hogyan lehet a „lappangó" állapotot leleplezni?

Szűrővizsgálattal, melyre a háziorvosnál lehet bejelentkezni. Tapasztalati tény, hogy az egyes rizikófaktorok (dohányzás, túlsúly, cukorbetegség stb.) nem pusztán összeadódnak, hanem hatványozottan emelik a szívinfarktus kialakulásának esélyét.

Létezik egy olyan előzmény, amit nemigen szoktak emlegetni, pedig jelzésértékét komolyan kell venni: ez az impotencia. A nemi szervben találhatók ugyanis a legvékonyabb erek, ezért azok belső átmérőjét csökkenti leggyorsabban az érfal-vastagodás.

Az érelmeszesedés - és majdcsak minden következménye - a helytelen életmódra vezethető vissza: dohányzás, egészségtelen táplálkozás, a kevés mozgás, stressz, magas vérzsír-szint, magas vérnyomás, cukorbetegség.

Például: Stressz folyamán stresszhormonok szabadulnak fel a szervezetben (ilyen pl. a mellékvese által termelt adrenalin. Ezek összehúzzák az ereket. Egy eleve beszűkült ér - ami egyébként még többé-kevésbé teljesíteni tudja feladatát, a stressz hatására annyira összeszűkül, hogy lehetetlenné válik a véráramlás.

Mi a teendő akkor, ha valaki úgy sejti, infarktusa van?

Haladék nélkül kivizsgálásra kell menni, illetve ha óriási a fájdalom, azonnal mentőt kell hívni, mert minden perc életet menthet!

Sokan attól tartanak, fölöslegesen riasztják a mentőszolgálatot, mert már korábban is voltak hasonló panaszaik, aztán „rendbejöttek". Való igaz, sok más, kevésbé súlyos betegség is tud az említetthez hasonló tüneteket okozni. Léteznek például gyomorpanaszok, melyek „fölfelé sugároznak", a mellkas felé. Epebetegség is okozhat infarktusgyanút keltő fájdalmakat. Továbbá ismert a mellkas csontos vázának a betegsége, és a mellkasi izomzat fájdalma is, és ekkor még nem szóltunk a pánikbetegségről, amely szintén teljesen megtévesztő lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy később még nem lehet valakinek infarktusa!

Ha valóban infarktus zajlik, és időben kórházba került a beteg, semmi nincs veszve. Ma már az ország több helyén is végeznek katéteres kezelést, amellyel a rendellenesség eredményesen megszüntethető. A vizsgálat során az ereket festékanyaggal töltik meg, majd számítógép segítségével képernyőn követik nyomon, hogy honnantól nem megy tovább a festékanyaggal láthatóvá tett vér, tehát hol van az érelzáródás. Ezután finom dróttal „átfúrják" az elzáródást, kitágítják, és a katéterrel - becsukott állapotban - henger alakú fémhálót (úgynevezett stentet) helyeznek a szűkületbe. Ezután a fémhálót kinyitják, az ráfeszül az érfalra, kitágítja azt, és ettől kezdve folyamatosan biztosítja a véráramlás akadálytalanságát. Így az egykori szűkület mögötti területek is nagyon jól hozzájuthatnak a vér által szállított oxigénhez.

Ha azonban már lezajlott az infarktus, nem segít rajta a katéterezés. Ilyenkor ugyanis az elzáródott ér mögötti terület viszonylag hosszabb ideig nem kap vért, és az oxigén nélkül maradt sejtek visszafordíthatatlanul elpusztulnak. S ha történetesen a szív területén belül helyezkedik el az oxigén nélkül maradt rész - és a szívkoszorúér-betegség ilyen -, nagy, elhalt terület alakul ki a szívben, ami működésképtelen. Az elhalt izomsejtek helyén aztán hegszövet alakul ki, mely nem tud összehúzódni, nem vesz részt a vér folyamatos „pumpálásában", így az egész szervezet oxigénellátása csökken (a szívnél az elhalt terület működését más terület nem tudja átvenni). Ezért van az, hogy az infarktuson (különösen a több infarktuson) átesett embereknek nagyon kell vigyázniuk, hogy ne terheljék meg a szervezetet, az ne igényeljen még több oxigént.

A stentekkel történő érszűkület-megszüntetést széles körben 1994-től vezették be Magyarországon. Azóta a szívinfarktus miatt bekövetkező halálozások száma a felére csökkent. Ettől függetlenül, a katéterrel, stenttel történő beavatkozás csak „tűzoltás", mert ilyenkor közvetlenül a szívizomzat megmentésére kell koncentrálni. A jó az lenne, ha el sem kellene jutni idáig. Ez pedig elsősorban úgy érhető el, ha az ember már fiatal korától olyan életvitelt folytat, mely megakadályozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Természetesen, bármely életkorban használ, ha változtatunk életmódunkon. Ezt mindenkinek nyugodt szívvel ajánljuk!