Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

A szív-, érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kockázati tényezője a magasvérnyomás-betegség. A vérnyomásnak másodperceken belül követnie kell a testhelyzet változásait, így tudja csak biztosítani az egyes szervek egyenletes vérellátását. A szervek vérellátása mindig az igénybevételnek megfelelően történik.

A vérnyomás a kor előrehaladtával nő, ezzel párhuzamosan emelkedik a hipertónia gyakorisága is. A magas vérnyomás-betegség előfordulási gyakorisága életkortól, nemtől és földrajzi helyzettől függően 15-35 % között változik (a 18-35 évesek között 10 % alatti; az 50-59 éves korcsoportban megközelíti a 40 %-ot; míg 70 éves kor felett meghaladja a 60 %-ot). Mindez döntően felgyorsult életünkkel, a stresszel, és az ennek következményeként kialakuló helytelen életmóddal áll szoros kapcsolatban. Az elhízás és a cukorbetegség is erős rizikótényező. A legtöbb esetben a magas vérnyomás pontos okát nem lehet megállapítani (elsődleges magasvérnyomás-betegség).

A 140/90 Hgmm fölött beszélünk magas vérnyomásról. Magasvérnyomás-betegségről pedig akkor beszélhetünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás ezt az értéket 3 különböző alkalommal meghaladja. A vérnyomást 5 perc ülő vagy fekvő helyzetet követően kell megmérni, és a tévedések elkerülése végett a méréseknek lehetőleg ugyanolyan körülmények között  kell történniük. (Az egyes mérések között 1 hétnek kell eltelnie!)

Említésre méltó az úgynevezett „fehérköpeny-hipertónia" jelensége is. Az emberek egy részében, amennyiben a vérnyomást rendelőben vagy kórházban orvos méri, az érték magasabb, mint amikor például a hozzátartozója vagy saját maga otthon határozza meg ugyanazt. Az eltérés 10-30 Hgmm is lehet. Ez felesleges gyógyszeres kezeléshez vezethet.

Az elsődleges betegségmegelőzés során életmódváltást javasolnak a betegnek, hiszen jól ismert, hogy a túlzott megterhelés (pl. a stressz) elősegíti a magas vérnyomás kialakulását. Emellett szükséges lehet gyógyszeres kezelés a kockázati tényezők mérséklésére. Orvosi kivizsgálás során:

1. Először ki kell zárni az olyan eseteket, melyek speciális terápiát igényelnek (ún. másodlagos vérnyomás-betegség).

Pl: pheochromocytománál hormon túltermelődése okozta vérnyomás-emelkedésről van szó.

2. A második lépés a célérték meghatározása. Ez életkortól és társbetegségektől függ.

Pl. egy 40 éves, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő férfinál a vesekárosodás megelőzése érdekében 130/80 Hgmm az optimális célérték.

A hatékony terápia érdekében lehetőleg kerülni kell a sófogyasztást, és előnyben részesíteni a telítetlen zsírokat. Ugyancsak fontos a túlsúly csökkentése, a cukorbetegség megfelelő kezelése, a stressz kerülése, a dohányzás elhagyása. Tudományos eredmények sokasága bizonyítja, hogy a vérnyomás normalizálása nagyban hozzájárul a szívinfarktus, a szívelégtelenség, az agyvérzés, vesekárosodás, és még számos betegség megelőzéséhez.

A koleszterin szerepe a magas vérnyomás kialakulásában

Az állandó magas vérnyomás (hipertónia) kialakulásának leggyakoribb oka a kis artériák átmérőjének és rugalmasságának csökkenése, amely az életkor előrehaladtával fokozódik. Súlyosbítja ezt a magas koleszterinszint. A vérben jó (HDL-) és rossz (LDL-) koleszterinek vannak. Amikor az összkoleszterinszint nő, akkor valójában ez a rossz koleszterinek javára történik. A rossz koleszterin lerakódik az érfalak belső felületére, érdessé téve azt. Ehhez a durva, rögös felülethez vérlemezkék, falósejtek (az immunrendszer katonái) tapadnak és gyulladást hoznak létre az érrendszer különböző pontjain, ami károsítja az érfal mélyebb rétegében fekvő simaizmokat. Mindez csökkenti az érfal rugalmasságát. Ezek a degeneratív változások a vérkeringés bármely állomásán kialakulhatnak, megteremtve ezzel az érelmeszesedés, és a vérrög kialakulásának lehetőségét.

Figyelem! A koleszterin a sejthártya építőköve, tehát nélkülözhetetlen sejtalkotó. Ezen élettani funkció azonban nem függ össze a vér koleszterinszintjével. Tehát a normális sejtműködés megtartott 5,2 mmol/l koleszterinszint alatt!

A magas vérnyomás csak ritkán okoz testi panaszokat

Az éveken át tartó magas vérnyomás a szívnek jelentős megterhelést jelent. A szívizmok tartós megterhelésének következtében szívelégtelenség alakulhat ki. Ez a betegség tünetmentesen indul, pontosabban a társbetegségek határozzák meg a betegek panaszait.

Tünetek, melyeket komolyan kell vennünk: fáradékonyság, a teljesítőképesség csökkenése, álmosság, légszomj, izzadás, erős szívdobogásérzés, szédülés, fejfájás. Ezek kezdetben csak megterhelő munkavégzés után jelentkeznek. A betegek lépcsőzés utáni légszomjról panaszkodnak. Ezek oka, hogy a szív nem tud elég vért pumpálni, ezért a szervezet oxigénellátása zavart szenved.

Hosszas fennállás után a magas vérnyomásnak és a szívelégtelenségnek az lesz a következménye, hogy nagy megterhelés esetén maguk a szívizmok is oxigénhiányban szenvednek. Ha az egyes szervek nem kapják meg a működésükhöz elegendő oxigént és tápanyagot, akkor nem fogják jól végezni munkájukat. A szívizmok vonatkozásában ez a pumpafunkció romlásával jár, mert a szívizomrostok nem fognak elég erősen összehúzódni. A sejtek több ideig lesznek nyújtott állapotban, és a szívüregek kitágulnak, ami tovább rontja a szívmunkát.

Az érelmeszesedést sem kell végzetes, visszafordíthatatlan betegségnek tekinteni. Helyes életmód kialakításával mi magunk is sokat tehetünk egészségünk megőrzése érdekében. A célvérnyomás érték elérése és annak tartós fenntartása érdekében fontos, hogy valamennyi beteg rendelkezzen otthonában, vagy szorosabb környezetében vérnyomásmérővel. A vérnyomásnapló vezetése egyértelműen javítja a betegek együttműködési készségét, ugyanakkor mind a beteg, mind a kezelőorvosa számára haszonnal jár. A beteg foglalkozik a problémájával, a kezelés részesévé válik, nagyobb valószínűséggel fogja gyógyszereit bevenni, és sikerként könyveli el a mért értékek kedvező alakulását.

A vérnyomás beállítását követően három havonta célszerű orvosi kontrollvizsgálat, a vérnyomásnapló áttekintése ekkor nagy segítséget jelent. A rizikófaktorok, célszerv-károsodások, és társbetegségek aktuális állapotának felmérése legalább évente szükséges.

Az alacsony vérnyomás (hipotónia)

Bár kevésbé gyakori, az alacsony vérnyomás is igen kellemetlen tünetekkel jár. Az alacsony vérnyomás gyengeséget, fáradtságot okoz. A vérnyomás hirtelen csökkenése ájuláshoz, szédüléshez vezet (pl. guggolásból való felálláskor). Jó hatású ilyenkor a hideg vizes lemosás, a térd- és karlocsolás, a lábfürdő vagy a víztaposás. A kezeléseket lehetőleg felkelés után kell alkalmazni, hogy a napközbeni gyengeség és fáradtság elkerülése érdekében. A nap folyamán figyelni kell a bőséges folyadékbevitelre, fekete- vagy zöld tea fogyasztása ajánlott (ezek hatása hosszabb ideig tart, mint a kávé élénkítő hatása).

Magyar Hypertonia Társaság: A hipertónia-betegség kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei