Az első részben megemlítettem milyen tünetei fordulhatnak élő az 1-es típusú cukorbetegségnek. Ha ezeket az intő jeleket figyelmen kívül hagyjuk vagy csak megkésve forulunk orvoshoz több szövődmény is kialakulhat. Ezek közül a leggyakoribb az alacsony vércukorszint...
Az orbánc a bőr és a bőr alatti kötőszövet gyulladásos betegsége. Hirtelen fellépő hidegrázás, magas láz, rossz közérzet jellemzi. A bőrelváltozás környezetétől élesen elhatárolódik, vörös színű, duzzadt, meleg tapintatú és fájdalmas. Szélei mentén lángnyelvszerűen növekszik, mert a gyulladás a nyirokutak mentén tovább terjed. Később az intenzív duzzanat miatt a bőr feszülő, fényes lesz. Az érintett területen hólyagok, apró piros pontok jelenhetnek meg. A beteg elkülönítése indokolt, ha egyidejűleg felső légúti panaszai vannak. Torokfájás, mandulagyulladás, köhögés esetén ugyanis fennáll a fertőzés veszélye. Különösen a gyerekek veszélyeztetettek.
A gyulladásos bélbetegségeknek (IBD) 2 megjelenési formája ismert. Ide tartozik a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, melyekre jellemző a gyomor-bél rendszer szakaszainak elhúzódó gyulladása. A betegségek lefolyása hullámzó, ami azt jelenti, hogy a panaszmentes szakaszokat újra és újra megjelenő tünetek szakítják meg (ún. shubokban jelentkeznek). Súlyosságuk igencsak változatos, vannak enyhe, kezelésre jól reagáló formák, de súlyos, szövődményes, végzetes kimenetelű esetek is. Közös jellemzőjük, hogy kialakulásuk oka sokrétű, de még nem igazán ismert. Annyi bizonyos, hogy genetikai, mikrobiológiai és immunológiai faktorok is szerepet játszanak a gyulladás létrejöttében.
A magas halálozás mellett a szívinfarktus jelentősen csökkenti a betegek életminőségét és növeli a rokkantak számát. Célunk, hogy rövid tájékoztatást adjon a szívinfarktusról, annak kialakulását elősegítő kockázati tényezőkről, a tünetekről, a felismerés és kezelés lehetőségeiről, valamint azokról a legfontosabb teendőkről, amelyek betartásával elkerülhetővé válik az első infarktus elszenvedését követően, egy újabb szívroham kialakulása.
Embolusnak nevezzük az olyan idegentestet (zsír, szövetdarab, magzatvíz, gombatelep, levegő stb.), mely a véráramlás útján tovasodródik. Amikor az idegentest egy nála kisebb keresztmetszetű érbe kerül, akkor ott megakad, és elzárja a vér útját. Így alakul ki az embolia.
Az alvás és ébrenlét zavaraival az „alvásorvoslás" foglalkozik. Ezek rendkívül szerteágazóak, osztályozásukra sokféle kísérlet történt. Az előzőekben főleg az inszomniával és az alvászavarok általános jellemzőivel foglalkoztam. A következőkben a különféle zavarok jellemzőit osztanám meg. (Természetesen az okok, tünetek, ill. teendők nagyon hasonlóak az előzőekben írtakhoz.) A következőkben a narkolepsziával (1/a), az obstruktív alvási apnoe szindrómával - OSAS (1/a), a cirkadián ritmus megzavarásából eredő alvászavarokkal (1/c), ill. a paraszomniákkal (2) foglalkozunk főként.
A minimálisan invazív sebészet, vagy más néven kulcslyuksebészet napjaink egyik közkedvelt, mondhatni „divatossá” vált beavatkozása. Lényege, hogy a testfelszínen ejtett kis metszésekkel is teljes értékű műtéteket tudjunk elvégezni. Látni fogjuk azonban, hogy nem minden esetben helyes a hagyományos eljárást elcserélnünk egy bonyolultabb, nehezebben kivitelezhető beavatkozásra.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 676 vendég és 0 tag böngészi
