Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

Általánosságban minden olyan tényező, mely képes megborítani a szervezet testi és lelki egyensúlyát alkalmas a stressz kiváltására. A mai társadalomban rengeteg információt hallunk a különféle stresszorokról, s arról, hogy hogyan érdemes elkerülni a veszélyes helyzeteket. Selye János magyar származású orvosnak (és persze másoknak) köszönhetően általános adaptációs szindrómaként vált ismertté ez a válaszreakció. Első stádiuma az alarmreakció, mely a védekezést indítja be. A következő az ellenállás, mely biztosítja az adaptáció fenntartását. A kimerülés fázisa pedig akkor következik be, ha a stressz továbbra is fennáll.

A következőkben kitérünk (általánosan) a stressz folyamatának kiváltó tényezőire, következményeire, megelőzésére. A klinikai tünetei között szerepel a trauma utáni kedélyátalakulás, működési képtelenséget, az apátia, a kimerültség. A neuro-humorális és immunfolyamatok kimerülése, ill. az agresszió önmagunk ellen fordítása a pszichés védekező-elhárító mechanizmus összeomlásához vezet. A kutatás fejlődésével rájöttek, hogy eközben fokozódik az adrenalin- és noradrenalin szekréció, mely hatásokra nő a perctérfogat, a szív és az izmok erei tágulnak. Ezek és más szervi folyamatok megváltozásának hatására (asztma, gyomorfekély, stb.) kialakulhatnak onkogén hatások is.

A „támadás vagy menekülés" ősi válasznak bizonyul, de a mindennapi életben gyakran felbukkan. Ezáltal itt is megfigyelhetőek ezek a jelek, melyek főleg akut stressz zavarban jelentkeznek: megdermedés, mozgásvihar, a viselkedés disszociációja, önmaga és a környezet elhalványulása. Néha válaszként a meg nem történés, tagadás is előfordul.

A kimerülési szindróma jellemzői - az eltúlzott érzelmi viselkedési tünetek, szociális és foglalkozásbeli funkciók romlása, visszahúzódás, saját kontroll gyengülése (alkohol, drog) - végül az alkalmazkodás zavarához vezetnek.

Az embert érő tömeges közlekedési balesetek, háborús események, családi viszályok vagy a kórházi elhelyezés következményeként gyakran előfordul az önvád, a bűnbakkeresés, a jóvátétel vagy a bosszú vágya. Sajnos főleg megerőszakolt nőknél a szégyen, a harag, mely gyakran a szexuális élet megváltozását okozza. A munkahellyel kapcsolatos megfelelni vágyás, a főnök, ill. alkalmazott viszonya a többiekhez, mind hatással van elménkre, fizikumunkra. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az egyén életkora, érzelmi érettsége és személyisége óriási szerepet játszik az események jövőbeni lefolyásában.

A stressz- és alkalmazkodási zavarok főbb tüneti konstellációit célzott és kombinált pszicho- és farmakoterápiás módszerekkel lehet kezelni. A gyógyszeres kezelésekről még keveset tudunk, de külföldön alkalmazzák már a fluoxetint.

A prevenció alapelveit 3 lépcsőben alkalmazzuk. Az elsődleges megelőzést gyakran alkalmazzuk pl. földrengés sújtotta övezetekben, vagy éppen ha tudjuk, bármikor történhet valamilyen súlyos nemkívánatos dolog. A másodlagos megelőzés célja a stressznek kitett emberekre irányul. Ekkor fontos a hozzáértő segítők szerepe. A harmadlagos prevenció mindig a trauma utáni teendőket jelenti. A negatív töltetű érzelmek feloldása, az empátia valamint az akut stressz-tünetek gyógyszeres mérséklése szolgálja a főszerepet. (Az akut stressz-reakció sürgősségi ellátást is.)