Tartalomjegyzék
A személyiségzavarokban szenvedőkre az adott szociális, kulturális elvárásoktól jelentősen eltérő viselkedés jellemző. Általában tagadják azt, hogy bármi probléma lenne velük, ezért sokszor befolyásolhatóvá válnak. A mindennapi életben sokkal veszélyeztetettebb: sűrűbben kerülnek kórházba, nem találnak munkát, hajléktalanok, stb. Az eltérő magatartás miatt nekik valamiféle személyiségzavaruk van, melyeknek sok típúsát tudjuk megkülönböztetni.
Osztályozásuk:
a, a furcsák, a különcök (paranoid, szkizoid, antiszociális)
b, a félősek (obsessiv-kompulzív, elkerülő, dependens)
c, a jelenetcsinálók (borderline, hisztrionikus, nárcisztikus)
Személyiségzavarok
Osztályozásuk:
a, a furcsák, a különcök (paranoid, szkizoid, antiszociális)
b, a félősek (obsessiv-kompulzív, elkerülő, dependens)
c, a jelenetcsinálók (borderline, hisztrionikus, nárcisztikus)
A furcsák, a különcök:
Általában közösséget kerülő, normális magatartás a jellemző rájuk. Magányos, visszahúzódó állásokat kereső emberek akik nem szeretnek tárgyalni és a szoros kapcsolatokat kerülik.
Paranoid személyiségzavar:
Gyanakvó, érzékeny, bizalmatlan, veszekedős. Túlértékel bizonyos megjegyzéseket. Főleg férfiakra jellemző.
Kezelésük során - bizonytalanságuk miatt - nem fordulnak szakemberhez, ezért a bizalmat erősítő stílus javasolt a terápia során.
Szkizoid személyiségzavar:
Érzelmileg hideg, magába forduló, introvertált emberek. Nem törődik a másik véleményével. Ezek az emberek kevés törődést kaptak szüleiktől. A támogató kezelés bizonyul hasznosnak. Kezelésként kognitív- és viselkedésterápia javasolt.
Szkizotrip (antiszociális) személyiségzavar:
Képtelen szoros baráti kapcsolatot kötni - különc magatartása miatt. Öltözködése szokatlan, furcsa. Nőkre jellemző a sok smink (maszk, álarc). Nagyon nehéz velük szövetségre lépni. Az "énhatások" problémáját kell elsősorban orvosolni.
A jelenetrendezők:
Borderline személyiségzavar:
Leggyakoribb tünetei: ürességérzés, impulzív magatartás, instabil kapcsolatok, egyedüllét, instabil kapcsolatok.
A szélsőséges hangulati hullámzásukat kinyilvánítják környezetük felé. A szélsőséges szeret és a gyűlölet is jellemző rájuk. Kifejezett támogatáskereső magatartásuk miatt nagy az igény a törődésre. A kudarcoktól és a kirekesztettségtől szorong.
Kezelésük során az intenzív feltáró pszichoterápiát tartják szükségesnek.
Hisztrionikus személyiségzavarok:
Az élménykeresés vezérli őket az életben, akkor jól érzik magukat. Körülöttük pezseg az élet. Sokszor szeretnek a középpontban lenni. Viselkedésük gátlástalan. Önmagukat is becsapják, így hazudozónak tarthatják őket.
Az egyéni pszicho dinamikus pszichoterápia, a pszichoanalízis a legsikeresebb megközelítés.
Nárcisztikus személyiségzavarok:
A szexuális perverzió egyik típusa, ahol a saját test a szexuális vágy tárgya. Az én központúság miatt a kapcsolatai felszínesek, egyirányúak. Az embereket saját maguk hasznára "használják fel" arra, hogy helyettük dolgozzanak, stb. Ugyanúgy az egyéni pszicho dinamikus pszichoterápia, a pszichoanalízis javasolt.
A félősek:
Obszesszív-kompulzív személyiségzavar:
Három sajátossága: takarékosság, makacsság és rendszeretet. Életük a tisztaság, a pénz és az idő körül forog. Klinikai tünetei között a precizitás, a megbízhatóság és a szociális szabályok szigorú betartása szerepel. Szélsőséges formában munkamániába fordulhat, így sohasem pihen. Itt is az egyéni pszicho dinamikus pszichoterápiát, a pszichoanalízist alkalmazzák.
Elkerülő, szorongásos személyiségzavar:
Szorong attól, hogy megkritizálják vagy, hogy visszautasítják őket. Hiperérzékenységének következménye az lesz, hogy egyre szűkebbé válik társas érintkezési köre, hiszen nő a belső szorongása. Sokszor könnyen zavarba hozható.
Dependens személyiségzavar:
A beteg állandó szolgálatkészséget mutat a másik ember kívánságainak teljesítésére. A gyenge akaratú embereket nevezik dependens karakterűnek. Egyszerűen arra gondol, hogy: "ha teljesítem a másik ember kívánságát, akkor ennek fejében törődni fog velem". Mindig bocsánatot kér, mert nem akar zavarni. Ragaszkodó és szorong az egyedülléttől. Az egyéni pszichoterápiára jól reagálnak a páciensek.
A széleskörű vizsgálat sem garantálja teljesen, hogy az aktuális személyiségdiagnózisra rájöjjenek. Terápiás lehetőségek között a szocioterápia és a csoportterápia jöhet szóba, bár mostanában egyre elterjedtebbek a gyógyszeres kezelések és a kognitív- és viselkedésterápiák.
Forrás:
A pszichiátria magyar kézikönyve, Szerk.: Füredi J., Németh A., Tariska P., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2003, Harmadik kiadás