Tartalomjegyzék
Az alvászavarok megjelenhetnek inszomnia (álmatlanság) és túlzott nappali álmosság (EDS) formában. Inszomniáról vagy álmatlanságról beszélünk, ha az alvási latencia megnyúlt, megrövidül az alváshossz, az alvás pihentető élménye elmaradt, gyakori az éjjeli felébredés miatt a reggeli fáradtság. A nappali álmosság az előbbiek következménye. Az EDS esetén az ember hajlamos elaludni napközben. A nem kielégítő alvás következtében memória problémák, érzelmi zavarok alakulhatnak ki, romlik a munka hatékonysága és a mozgáskoordináció. Önmagában azonban nem betegség, hanem különféle alvási rendellenességek tünete.
Sajnos az ebben szenvedők sokszor gondolnak az álmatlanságukra, így emelve a kialakulás lehetőségét. A leggyakoribb alvászavar. A lakosság 15-30% szenved tőle. Az inszomnia életkor és nem függő. Nőknél 45 év, férfiaknál 60 év felett sokkal gyakoribb. Valószínűleg a koffein a leggyakoribb álmatlanságot okozó farmakon.
A patomechanizmus háttérben két eltérő folyamat áll. Az egyik a „túl sok éberség". A másik folyamat a „túl sok alvás".
Alcsoportok:
- Átmeneti (tranziens) inszomnia (pár éjszakán át tartó, stressz esetén, a környezet változásakor tapasztalható)
- Rövid távú inszomnia (1-3 hétig, műtét után)
- Tartós (krónikus) inszomnia (több, mint egy hónapon át tartó)
Mindamellett elalvási nehézségek, gyakori vagy hosszan tartó felébredések és megfelelő időtartamú alvás melletti állandó álmosság is kialakulhat.
Legfőbb okok és teendők
Primer inszomnia (agytörzset érintő folyamatok), szervi betegségek, krónikus fájdalmak (reumatológiai, fog eredetű, fertőzések, stb.), pszichés okok (depresszió, szorongás, alkoholizmus, stb.), krónikus altatószer használat.
Fel kell, hogy mérjük az alvás mennyiségét és minőségét. Az alvási szokásokra gondosan kitérő anamnézis, valamint a hálószobatárs pontos kikérdezése (erős horkolás, vezetés közbeni elalvás) a diagnózis felállításának alapja. Az alvásról érdemes naplót vezetni. Tájékozódni kell a különböző anyagok (drog, alkohol, gyógyszer, stb.) fogyasztásának mennyiségéről.
Azok, akik a hiányzó alvási időt napközbeni alvással vagy későbbi reggeli felébredéssel próbálják pótolni, rontják az éjszakai alvás minőségét. Ragaszkodni kell egy fix ébredési időponthoz, emellett kerülni kell a szundítást.
Az átmeneti és rövid távú inszomniára átmeneti gyógyszeres kezelés javasolt. A krónikusra viszont magatartás-terápiás eszközök várnak. Az alvásszükséglet széles határok között váltakozik: általában 4-10 óra/nap. Kisgyermekek a nap nagyobb részét átaludják, majd ez jelentősen csökken.
Forrás:
MSD orvosi kézikönyv - Diagnózis és terápia, Főszerk.: Mark H. Beers, MD, Melania Kiadó Kft., Budapest, 2009, Harmadik magyar kiadás
A pszichiátria magyar kézikönyve, Szerk.: Füredi J., Németh A., Tariska P., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2003, Harmadik kiadás