Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

A tartalomból

Legolvasottabb

A diabéteszes láb (1.rész)

Írta: Szabó Béla | Nyomtatás | E-mail | Találatok: 31496

Tartalomjegyzék

diabfoot Sajnálatos módon a cukorbetegek körében a nem baleseti eredetű végtag amputáció 30-40-szeres a nem cukorbetegekhez képest. Ám Mi is az a diabéteszes láb??? Noss nem más mint a cukorbetegek lábán kialakuló esetleges károsodások összességére vonatkozó gyűjtőfogalom. Hátterében összetett kóroki hatások, tényezők állnak, mint például a kiserek (helyi keringés, mikrocirkuláció zavara), nagyerek (érelmeszesedés, arterioszklerózis) és\vagy az idegek károsodása (neuropátia), fertőzés. Következtében a láb bőre sérülékennyé válik, kiszárad, fokozódik a fertőzésre való hajlama, az ízületek megroggyannak, csökken a fájdalomérzet , a talpon és az ujjakon túlnyomás jön létre, bőrkeményedések keletkeznek, s ezek kifekélyesedést okoznak. A nagyér szűkület egyidejű fennállása esetén a folyamat gyakran a láb vagy a lábszár amputációjához vezethet.

Aszerint, hogy mi a kiváltó ok (például idegi károsodás (neuropátia) - ilyenkor a fájdalomérzet csökken, érbeidegzések zavart szenvednek - illetve a nagyerek károsodása, szűkülete) a klinikai megjelenés különbözhet. Ezeket a következő táblázatban foglalom össze:

	Nagyérkárosodás okozta	Idegkárosodás okozta
A láb bőrének hőmérséklete	Hűvös	Meleg
Érzéskiesés	Nem jellemző	Általában jelen van
A panaszok jelentkezése	Járáskor	Inkább nyugalomban
A károsodás jellege és helye	Szövetelhalás a széli helyeken	A nyomásnak kitett részeken (a láb talpi felszíne)
A főleg érszűkület es eredetű(nagyér károsodás okozta), és a neuropátiás(idegkárosodáson alapuló) diabéteszes láb gyors elkülönítési lehetőségei

Kiváltó okok

A magas vércukorszint az egész szervezetben gyengíti a fehérvérsejtek aktivitását, a szövetek regenerálódását, a fertőzések elleni védekezést, és sajnos kedvező közeget biztosít a gombák megtelepedésére is. Az erek is károsodnak mindenhol. S akkor miért pont a láb ennyire veszélyeztetett? Ha belegondolunk a válasz egyszerű, ugyanis a járás elég nagy terhet ró a lábra, főként a talpra. Testünk teljes súlya nehezedik rá, így a legkisebb anatómiai eltérések és lábbetegségek is nagy problémákat okozhatnak. Sőt különböző eredetű sérülések is bekövetkezhetnek: például az érintett üvegcserépbe léphet, kavics kerülhet a cipőjébe, valami feltörheti a lábát, vagy megégetheti a forró víz, felmarhatja a bőrt a tyúkszem-tapasz, de körömvágáskor is megsérülhet a bőr.

A neuropátia a mozgató idegek károsodásával is jár, ami aztán a láb kis izmainak sorvadását idézi elő. Mind ezeknek később a láb formáját torzító, működését akadályozó hatása is van. Így jellegzetes kalapácsujj jöhet létre. A talp zsírpárnája elvékonyodik, felrepedezik a bőr, a lábközépcsontok elmozdulnak, majd előrecsúsznak. Lassan az egyes védőpárna nélküli csontok, ízületek majd pedig az egész lábfej deformálódik. A talpon így azokon a pontokon ahová eddig nem került súly most bőrkeményedés alakul ki, hisz ilyenkor a normális terhelés két esetleg háromszorosa is terhelődhet az új nyomáspontokra. Ezeken a helyeken szövetelhalás (gangréna) azért fejlődhet ki észrevétlenül akár nagy területen, mert a neuropátia miatt a beteget nem figyelmezteti fájdalom!

diabfoot2 Ha a gangréna eléri a bőrfelszínt, a bőrkeményedés alatt mély, lyukszerű talpi fekély keletkezik, s könnyen el is fertőződhet. Viszont e fekélyek lassan és hosszadalmasan gyógyulnak.

A lábujjakon kezdődő fekély és szövetelhalás ischemiás, azaz érszűkület és érelzáródás eredetű, a legrosszabb vérellátású területekről indul, s a végtagon felfelé terjed, sajnos ebben az esetben kevés az esély a végtag amputáció elkerülésére, amit sajnos gyakran további csonkító műtétek követnek, amennyiben az erek állapota tovább romlik és az elhalás terjedését nem sikerül megállítani.