Nem fejlődhetett ki természetesen úton az a korokozó, amely az immár sok országban dúló hasmenésjárványt váltotta ki - állítja Alekszandr Baranov, az orosz Tudományos Akadémia Biológiai Fejlődés Intézetének genetikusa. Baranov a Komszomolszkaja Pravda című lap olvasóinak kérdéseire válaszolt, és interjút is adott, amelyben kifejtette: A kórokozónak nincs köze a hétköznapi zöldségekhez, mint az uborka, paradicsom, vagy a saláta, ezek fogyasztása veszélytelen. A járványt okozó baktérium genetikai vizsgálata kiderítette, hogy a törzs Dél-Afrikából van, és általában súlyos hasmenést okoz, de a törzs genetikai állománya 20 százalékban módosított olyan irányba, hogy ellenálló legyen az antibiotikumokkal szemben, s így az új verzió rendkívül veszélyesnek bizonyult.
Kutatások bizonyítják, hogy egyre több a halláskárosult fiatal mind hazánkban, mind az egész világon. A huszonéves kor környékén jelentkező halláskárosodás okaként sokan a fülhallgatón keresztül hallgatott mp3 és CD lejátszókat teszik felelőssé, mivel ebben az esetben a hanginger közvetlenül éri a dobhártyát, amit a fülhallgató nélküli hallgatás esetén a háttérzaj tompítana. A direkt hanghatás roncsolja a középfül szerkezetét, ezáltal romlik a hallás.
Az alsó végtagokban két, egymásba torkolló csőrendszer - felszínes- és mélyvénás rendszer - biztosítja a vér mozgását a szív felé. Ez alulról felfelé történő véráramlást jelent, ami a vénákban lévő billentyűknek és a testmozgás alatti izommunkának köszönhető. Sporttevékenység (pl. úszás, biciklizés) vagy egyszerű séta során az izomzat kívülről összenyomja a puha falú vénákat és kipréseli belőlük a vért, melynek útját a vénabillentyűk teszik egyirányúvá. Tartós mozdulatlanság vagy csökkent fizikai aktivitás esetén az erekben lelassul a vér áramlása, pangás alakul ki, ami vérrög-képződés veszélyét rejti magában. A felületesen futó erek elzáródásakor visszérgyulladásról, a mélyen futók elzáródásakor pedig mélyvénás trombózisról beszélünk.
Az energiatakarékos izzók egészségkárosító hatására figyelmeztet a német