A vakbélgyulladás (appendicitis) igen gyakori kórkép, különösen a 10-30 éves korosztályt érinti. 100 emberből 7 élete során átesik ezen a betegségen. Bár az időben észlelt és ellátott esetek többsége gyorsan gyógyul, a folyamat előrehaladtával súlyos állapot alakulhat ki belőle, ezért vakbélgyulladás gyanúja esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni. 
A nagy nyálmirigyek begyulladhatnak sérülés, fertőzések, vagy autoimmun betegségek (pl.: Sjörgen szindróma) esetén, de jelentkezhet a kórkép tuberkolózis, sugárkezelés, gyógyszeres terápia kísérő tüneteként, vagy legyengült állapotban( pl.: műtétek után). A gyulladás hátterében a nyálmirigyek kivezetőcsöveinek elzáródása áll, aminek következtében a termelődő nyál nem tud a szájüreg felé kijutni, így a mirigy és a környező szövetek közé áramlik és ott jellegzetes tüneteket okoz:
Rossz közérzet. Feszülés, fájdalom, duzzanat az érintett területen. Szájszárazság, rossz lehelet, a nyak és a fül irányába kisugárzó fájdalom, esetenként láz. Súlyos esetben tályogok is megjelenhetnek a szájüregben. A duzzanat és a feszülés a táplálkozást közvetlenül megelőzően, az étkezés alatt, és rövid ideig étkezés után fokozódhat.
Az epilepszia az agyműködés ismétlődő, rohamokban jelentkező(paroxismalis) zavara. A központi idegrendszer egy neuroncsoportjának kóros kisüléseinek tulajdoníthatóak a rohamok. Ilyenkor felbomlik az izgalmi- és gátló folyamatok egyensúlya, és izgalmi túlsúly keletkezik. Epilepszia diagnózisa visszatérő rohamok esetén állítható fel. Ez az egyik leggyakoribb idegrendszeri betegség, a népesség 0,5-1%-a szenved ebben a betegségben. Hazánkban kb. 60.000 embernek van epilepsziás megbetegedése. Azonban egészséges emberek is szenvedhetnek el epilepsziás rohamot, mely később nem ismétlődik, hozzávetőlegesen a népesség 4-5%-ánál jelentkezik alkalmi epilepsziás roham. Alkalmi epilepsziás rohamok főként lázas állapotokban, koponyatrauma és túlzott drog vagy alkohol fogyasztása illetve megvonása esetén fordulhatnak elő.
A 
stroke (sztrók ) egy gyűjtőfogalom. Akutan fellépő neurológiai tünetegyüttes, mely 24 óránál tovább fennáll, és vascularis (ér) eredetű. Magyarországon népbetegségnek számít. Becsléseink szerint jelenleg Magyarországon évente kb. 40-50.000 beteg kerül kórházba stroke miatt.
A gyűjtőfogalomba három kórkép tartozik a betegség kialakulása szerint csoportosítva. Az esetek 83%-a Ischaemiás (atherothrombosis 36%, embolia 24%, lakunaris infarctus 23%) azaz az agyba valamilyen oknál fogva nem jut vér, ezért az agysejtek tápanyag és oxigén hiányában elhalnak. A másik két csoport az intracerebralis vérzés 10% és a subarachnoidalis vérzés 7%. Ennél a két típusnál az agykárosodás oka az agyszövetbe betörő vérzés.
Az 1940-es években történt bevezetése óta a Papanicolau teszt számított rutin eljárásnak a méhnyakrákszűrésben. A teszttel nem tumoros folyamatokat is diagnosztizálni tudunk, megteremtve azok gyógyítási lehetőségét. Pl. gyulladás, gombás fertőzés stb. A sejtmintavétel (kenet) a méhnyak hüvelyi felszínéről és a nyakcsatornából citológiai laboratóriumban történő vizsgálat céljából. A minta levétele után az orvos fixálja a kenetet, majd továbbítja a citológiai laboratóriumba. Ott gyakorlott citológusok illetve patológusok először megfestik a kenetet a Papanicolau által kidolgozott festési eljárással, majd mikroszkóp segítségével elemzik. A kiértékelés a Bethesda klasszifikáció illetve a Papanicolaou-féle osztályozás alapján történik.
A genitális human papillóma vírus (HPV) fertőzés napjaink leggyakoribb vírusos eredetű, szexuális úton terjedő betegsége. A fertőzésen a felnőtt-, szexuálisan aktív lakosság legkevesebb fele esik át élete során. Csak az Egyesült Államokban élő nőknél a HPV infekció előfordulását több mint 20 millióra becsülik, és évente 6,2 millió új esetet diagnosztizálnak. Meggyőző statisztikai és sejtbiológiai bizonyítékok alapján gyakorlatilag elfogadott, hogy bizonyos vírustípusok oki tényezőként szerepelnek a méhnyakrák kialakulásában.
Az orbánc a bőr és a bőr alatti kötőszövet gyulladásos betegsége. Hirtelen fellépő hidegrázás, magas láz, rossz közérzet jellemzi. A bőrelváltozás környezetétől élesen elhatárolódik, vörös színű, duzzadt, meleg tapintatú és fájdalmas. Szélei mentén lángnyelvszerűen növekszik, mert a gyulladás a nyirokutak mentén tovább terjed. Később az intenzív duzzanat miatt a bőr feszülő, fényes lesz. Az érintett területen hólyagok, apró piros pontok jelenhetnek meg. A beteg elkülönítése indokolt, ha egyidejűleg felső légúti panaszai vannak. Torokfájás, mandulagyulladás, köhögés esetén ugyanis fennáll a fertőzés veszélye. Különösen a gyerekek veszélyeztetettek.
Belépés
Látogatók
Oldalainkat 306 vendég és 0 tag böngészi
