Ideggyógyászat
Az epilepszia diagnózisának felállításakor rendkívül fontos a rohamokat észlelő környezettől(család, ismerősök, barát) kapott leírás, hiszen a rohamok nagy részénél eszméletvesztés és amnézia áll fenn. A rohammal kapcsolatban minél több információt szeretne megtudni az orvos pl.: mennyi ideig tartott, van-e összefüggés alvás-ébrenlét állapottal, volt-e kóros izommozgás, volt-e kiváltó tényező, megharapta-e a nyelvét, bevizelt-e, volt-e rossz előérzete, panaszkodott-e valamiről a roham előtt.
A Parkinson-kór az idegrendszeri degeneratiók közé sorolt progresszív betegség. James Parkinson már 1817-ben leírta ezt a kórt (An Essay on the Shaking Palsy), ám okát csak az 1960-as években sikerült kideríteni. A középagyban található egy ún. substantia nigra (fekete állomány), mely terület Parkinson-kóros betegeknél elhalványul és elvékonyodik. A degeneratio következtében a striatumban dopaminhiány alakul ki. A dopamin mellett csökken a noradrenalin és a szerotonin mennyisége is és megnő az acetil-kolin mennyisége. Ezek a neurotranszmitterek olyan speciális ingerültátvivő anyagok, melyeket a neuronok arra használnak, hogy jeleket küldjenek egymásnak. Ha nem áll termelődik elegendő dopamin, az agy nem képes megfelelően irányítani és létrehozni a különböző mozgásokat. A Parkinson-kór alattomosan kezdődik, gyakran az első klinikai tünetek megjelenéséig a striatum elveszítheti dopamintartalmának 70%-át is. A Parkinson-kórban a substantia nigra degeneratiojának oka ismeretlen. Fontos elkülöníteni a Parkinson-syndromától(parkinzonizmus), a degeneratio itt is a substantia nigrában következik be, ám itt a károsító tényezők azonosíthatóak. Ilyenek például a kábítószerek, gyógyszerek, az agy strukturális károsodásai és fertőzések. Genetikai tényezők vizsgálata során a betegek 3-5%-ánál családi halmozódást észleltek. Magyarországon becslések szerint kb. 15-20.000 ember szenved Parkinson-kórban.
A sclerosis multiplex(SM) a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos jellegű demyelinisatios(az idegsejteket körülvevő myelin elhalása) betegsége. Becslések szerint a világon 2,5 millió embert érint ez a neurológiai betegség. Kialakulására mindezidáig nem találtak magyarázatot, de folyamatosan kutatások folynak. Az esetek 2/3-ában fiatal felnőttkorban jelentkeznek az első tünetek és a nőknél sokkal gyakoribb ez a megbetegedés, mint férfiaknál.
A stroke (sztrók, gutaütés ) egy gyűjtőfogalom. Akutan fellépő neurológiai tünetegyüttes, mely 24 óránál tovább fennáll, és vascularis (ér) eredetű. Magyarországon népbetegségnek számít. Becsléseink szerint jelenleg Magyarországon évente kb. 40-50.000 beteg kerül kórházba stroke miatt.
A gyűjtőfogalomba három kórkép tartozik a betegség kialakulása szerint csoportosítva. Az esetek 83%-a Ischaemiás (atherothrombosis 36%, embolia 24%, lakunaris infarctus 23%) azaz az agyba valamilyen oknál fogva nem jut vér, ezért az agysejtek tápanyag és oxigén hiányában elhalnak. A másik két csoport az intracerebralis vérzés 10% és a subarachnoidalis vérzés 7%. Ennél a két típusnál az agykárosodás oka az agyszövetbe betörő vérzés.