Leggyakrabban napközben jelentkezik ébredés után több órával, így nem szakítja meg az alvás periódusát. Hátterében a nyaki-vállövi, valamint a fej körül található izmok tartós összehúzódása, valamint a mozgásszegény életmód áll. Egyesek szerint a mentális stressz is lehet oki tényező, más kutatások szerint viszont a stressz jelenléte önmagában nem magyarázza a tüneteket, inkább a tenziós fejfájás fenntartásában lehet szerepe. Az bizonyított, hogy személyiségzavarok és pszichopatológiai eltérések hajlamosítanak a fejfájásra.
A migrénnel ellentétben a tenziós fejfájás nem rohamok formájában jelentkezik, hanem gyakoribb, akár naponta is előfordulhat. Maga a fájdalom fél órától akár egy hétig is eltarthat. A tenziós fejfájás lehet epizodikus és krónikus. Epizodikus, ha egy hónapban kevesebb, mint 15x jelentkezik. Krónikus esetben hónapokon keresztül fennálló, havonta 15nél többször jelentkező fájdalom jellemző. A diagnózis felállítása a beteg anamnézisén alapul. Sokat segíthet, ha a beteg fejfájás naplót vezet a fejfájás gyakoriságáról, erősségéről, tartósságáról.

Többféle gyógyszer is kapható a patikákban vény nélkül és vénykötelesen, amely hatékony lehet. Ilyen például az aszpirin, ibubropfen, paracetamol. Ezek főként epizodikus tenziós fejfájásra alkalmasak. Krónikus fájdalmaknál erősebb fájdalomcsillapítókra, nem-szteroid gyulladáscsökkentőkre lehet szükség. A gyógyszerek közül előnyben kell részesíteni a nem kombinált formákat, mert a hozzászokás ún. megvonási (rebound) fejfájást okozhat, ha a gyógyszer bevétele késik vagy elmarad.
Tartós eredményt csak a fejfájást fenntartó tényezők felkutatása, és kiküszöbölése, de legalábbis megfelelő kezelése hozhat. Legfontosabb ezért az életmódváltás, a rendszeres mozgás, szükség szerint relaxáció, fizioterápia.