epilepsy-2Az epilepszia diagnózisának felállításakor rendkívül fontos a rohamokat észlelő környezettől(család, ismerősök, barát) kapott leírás, hiszen a rohamok nagy részénél eszméletvesztés és amnézia áll fenn. A rohammal kapcsolatban minél több információt szeretne megtudni az orvos pl.: mennyi ideig tartott, van-e összefüggés alvás-ébrenlét állapottal, volt-e kóros izommozgás, volt-e kiváltó tényező, megharapta-e a nyelvét, bevizelt-e, volt-e rossz előérzete, panaszkodott-e valamiről a roham előtt. Az anamnézis felvétele után általános és neurológiai vizsgálat következik. A pontos diagnózist további vizsgálatok segítik felállítani. Legfontosabb az EEG(electroencefalograph), mely rögzíti az agy elektromos tevékenységét. A vizsgálat teljesen fájdalmatlan. Kis elektródákat erősítenek a hajas fejbőrhöz, majd ezeket olyan készülékhez kapcsolják, amely az agy elektromos aktivitását érzékeli, és azt papírra rajzolja, vagy a számítógép mutatja és tárolja. Az így kapott görbék alapján vizsgálható az agy elektromos működése. Epilepsziás rohamok lezajlása után azonban csak a betegek 50%-ánál várható pozitív EEG-lelet. Az epilepsziás működészavar gyanúját keltő hullámjelenségeket epilepsziás izgalmi jelnek hívjuk. Leggyakrabban rutin EEG-t végeznek. A rutin EEG éber, csukott szemmel készített 15-20 perces felvétel, melyet terheléssel egészítenek ki: leggyakrabban 3 perces erőltetett légzés(hyperventilláció) és villogó fényingerlés(fotostimuláció). Mivel kóros kisülések gyakrabban fordulnak elő alváshiányban, gyakran alvásmegvonásos EEG vizsgálatot végeznek. Ilyenkor a vizsgálat előtti 24 órában nem szabad aludni. Az alvásmegvonás után felhelyezik az elektródákat és el lehet aludni. Sokszor szükség van arra is, hogy a roham lezajlása idején történjen meg az EEG. Ezt gyakran párhuzamos video felvétellel egészítik ki. Természetesen ehhez hosszú, akár napokig tartó EEG-video felvétel és viszonylag gyakori rosszullétek szükségesek. A rosszullétek felléptét különböző módszerekkel provokálni is lehet, kezelt epilepszia esetén ez többnyire a gyógyszerek átmeneti csökkentését vagy elhagyását jelenti. A vizsgálatnak nagy jelentősége van az epilepszia és az epilepsziát utánzó rohamok elkülönítésében, illetve műtéti kezelés lehetőségének megítélésében, amikor is pontosan meg kell határozni a rohamok keletkezésének helyét. Előfordulhat, hogy ez csak a koponyába ültetett elektródákkal lehetséges. Az epilepsziák egy részét a mágneses rezonanciás komputer tomográfiás vizsgálattal (MRI) kimutatható agyi károsodások okozzák. Ezért az MRI vizsgálat fontos diagnosztikai eljárás az epilepszia kórisméjének megállapításában.1

pills_2Amennyiben nem tüneti-, vagy alkalmi epilepsziás rohamot diagnosztizáltak, gyógyszeres kezelés szükséges. Epilepszia kezelésére ún. antikonvulzív szereket alkalmaznak. Ezek a gyógyszerek az esetek nagy részénben meggátolják további rohamok kialakulását, ám van akinél csak csökkenteni tudják azok gyakoriságát. Manapság már többféle antiepilepticum van, ezek közül a betegség típusa és a rohamformák ismerete alapján lehet választani. A betegek kb. 60%-ában már egy gyógyszerrel(monoterápia) tartós rohammentességet lehet elérni. Kezdő adagnál, ha a rohamok száma nem csökken, tovább emelhető a dózis. Azonban sok betegnél nem elég egyetlen gyógyszer, ilyenkor még egy gyógyszer beállítása javasolt. Az epilepsziák nagy része életre szóló gyógyszerszedéssel jár. 4-5 év rohammentesség után azonban megkísérelhető az abbahagyása, vagy csökkentése.
Antiepileptikumot szedése mellett a terhesség megfontolandó. Az egészséges populációhoz képest a fejlődési zavarok gyakorisága 2-3x nagyobb. Gyógyszeres kezelés alatt fogant gyerekek 10%-ának lehet valamilyen fejlődési rendellenessége. Kombinált terápiában az esély rá tovább nő.  Ezért tervezett terhesség esetén lehetőleg monoterápiát kell beállítani, a legalacsonyabb dózissal. Antiepileptikumok szedése mellett megnő az esélye a meddőségnek is.

Az epilepszia és az antiepileptikumok szedése a járművezetést is korlátolja. Bármilyen okból lezajlott epilepsziás roham után 1 évig nem lehet gépjárművet vezetni. Ha a beteg ismert epilepsziás és gyógyszerszedés mellet 2-3 éve rohammentes, akkor a kezelőorvos mérlegelése alapján a jogosítvány visszaadható évenkénti felülvizsgálattal. Antiepileptikumok elhagyása után 2 év rohammentesség szükséges a jogosítvány visszaadásához.

A betegek 10-20%-ánál antikonvulzív kezeléssel sem érhető el a rohammentesség. Ilyenkor műtét jöhet szóba.Kimutatott agyi károsodás (pl. heg) esetén, amennyiben az csak kis területet érint, a terület eltávolításával a rohamok megszüntethetők, vagy a súlyosságuk, gyakoriságuk csökkenthető. A két féltekét összekötő idegrostok (corpus callosum) sebészi átmetszésével olyan betegeken lehet segíteni, akikben a rohamok az agy több területéből indulnak ki, vagy nagyon gyorsan kiterjednek az agy egészére. A műtétnek többnyire nincs lényegesebb szövődménye. A műtét után a gyógyszerszedés általában folytatandó.

A nervus vagus (X. agyideg) elektromos ingerlése a parciális rohamok számát 1/3-addal csökkenti. Feltételezések szerint ennek az idegnek közvetett kapcsolata van a rohamok keletkezésében gyakran szerepet játszó agyterületekkel. A szív pacemakerhez hasonló eszközt ültetnek be a bal kulcscsont alá, és a bőr alatt vezetett dróttal a vagus ideg nyaki szakaszához kapcsolják. Az eszköz a bőrt enyhén elődomborítja. A műtét 1-2 óra alatt lezajlik, és ambuláns körülmények között végzik. A betegek, ha érzik a roham közeledtét egy mágnessel bekapcsolják a készüléket, vagy állandóan bekapcsolva tartják azt. Néhány betegben az idegstimuláció megelőzi a rohamokat, vagy csökkenti azok számát és súlyosságát. A vagus ingerlését antikonvulzív szerek adásával párhuzamosan végzik. A kezelés szövődményeként rekedtség, köhögés és a hang mélyülése fordulhat elő.


Forrás:
- Szirmai Imre: Neurológia Medicina ISBN 963 242 934 6
- MSD Orvosi kézikönyv ISBN 0-911910-35-2
- Epilepszia.hu