Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

3.0 Beta

alkohol2A szenvedélyek, függőségek alapvetően kétfélék lehetnek: kémiai addikciók (alkohol-, drog-, nikotinfüggőség), továbbá viselkedéses vagy anyag nélküli addikciók (játékszenvedély, munkamánia, kóros vásárlás, kleptománia, internetfüggőség, stb.) Az alkoholizmust olyan idült betegségnek tartják, melynek kezdete alattomos, felismerhető tünetei vannak, s ezek a függőség súlyosságával arányosak. Ez a szenvedélybetegség talán a legkomplexebb mind közül. Az alkoholfüggőség testi és lelki tünetekben jelentkezik. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiségek ivása ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a szokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek jellemzik. A lelki tünetek között szerepel a kontrollvesztés, azaz az ivás a nyilvánvaló egészségkárosító hatása ellenére is folytatódik. Az alkohol rendszeres fogyasztása akkor minősül betegségnek, ha az alkoholizmus testi, lelki és szociális tünetei már kimutathatóak. Magyarországon kb. 800.000-1.000.000-ra tehető az alkoholbetegek száma. Az alkoholizmus férfiaknál gyakrabban fordul elő, azonban kutatási adatok szerint ez az arány lassú kiegyenlítődési tendenciát mutat. A típusos kezdet 16-30 éves korra tehető.

 


Az alkoholizmus kialakulásában több tényező együttes szerepe játszik közre, melyeknek jelentős többségét meg lehetne előzni:

Genetikai komponensek szerepét jelzi, hogy családvizsgálatok az alkoholizmus tekintetében halmozódást mutattak ki az alkoholisták családjaiban. Ezekben a családokban magasabb az alkoholizmus előfordulási gyakorisága, kb. négyszer gyakrabban fordul elő az alkoholisták vérszerinti gyermekeinél, mint nem alkoholbetegek gyermekeinél. Az alkohol anyagcseréjében és a központi idegrendszer alkoholra adott válaszaiban a genetikai tényezők döntő szerepe csaknem biztos. Meghatározott öröklésmenet azonban nem bizonyítható. Az alkoholra adott reakciókban mutatkozó genetikai eltérés talán legismertebb példája egyes ázsiaiak (pl. kínaiak, japánok, mongolok) fokozott érzékenysége az alkoholra, mely kellemetlen testi reakciókban is megnyilvánulhat pl. arcpirulás, émelygés, szapora szívverés érzés, szédülés; s ez akár "visszatartó" szerepet is játszhat az alkoholizmussal szemben. Ebben az esetben az alkohol anyagcsere zavarát az alkohol-dehidrogenáz (ADH) és az aldehid-dehidrogenáz (ALDH) enzim nem vagy kevéssé működő formái okozzák.
A neurobiológiai elmélet szerint az agyi jutalmazó rendszer és az alkoholizmus kialakulása között kapcsolat tételezhető fel, melynek kutatása során több neurotranszmitter (az idegsejtek között információt közvetítő vegyületek) szerepe is felmerült (pl. dopamin, szerotonin, endogén-opiát rendszer). Az alkoholmegvonásos tünetek kialakulásában a GABA (gamma-aminovajsav) szerepét hangsúlyozzák.
Pszichodinamikai tényezők tárgyalásánál bizonyos személyiségvonások gyakori előfordulását említik (pl. magányosság, félénkség, gyanakvó, bizalmatlan, szorongó személyiség, depresszióra való hajlam, erőteljes emocionalitás, ellenséges és akár önpusztító indulatosság, bűnöző magatartás).
Társadalmi-szociokultúrális tényezők gpc_alkohol4is hatnak az ivási szokásokra, a következményes viselkedésre. A közösség ivási szokásainak szerepét mutatja, hogy az iszlám népesség (Szíria, Szaúd-Arábia) az alkoholizmust illetően a legkevésbé érintett, míg más országokban (pl. Oroszország, Írország) nagyon magas az alkoholizmus előfordulási gyakorisága. A családi háttér, ill. az a környezet, ahol az egyén felnőtt, fontos szerepet játszik az alkoholizmus kialakulásában, alkoholisták esetében az előzményekben gyakori pl. a szétesett család, a megromlott kapcsolat a szülőkkel, családi konfliktusok. A tanulás is szerepet játszhat az alkoholizmus kifejlődésében, hiszen a gyermekek igyekeznek követni szüleik ivási szokásait. Az egyetemisták különösen érintettek ebben a folyamatban a hatalmas követelmények és stressz miatt.

 


Tünetegyüttesei közül néhány:
  • sóvárgás, azaz ellenállhatatlan vágy az ivásra, mely egyre több időt elvesz az életből,
  • személyiségváltozás (ingerlékenység, hangulatváltozások, agresszivitás),
  • intellektuális funkciók is hanyatlanak,
  • képtelenné teszi az egyént a munkára és a társadalmi beilleszkedésre,
  • a párkapcsolatok felbomlása,
  • testi károsodás a szervekben,
  • az arcon apró hajszálér-tágulatok, néha borvirágos (vöröses) arc jelenhet meg,
  • májzsugor,
  • kellemetlen szájszag, gyulladásos tünetek lehetnek jelen,
  • gyomorhurut, gyomorfekély, hányinger, hányás, gyomorfájás, étvágytalanság,
  • ajak-, nyelv-, gége-, nyelőcső, gyomor-, máj- és hasnyálmirigyrák gyakorisága emelkedett az alkohol az idegrendszert is károsítja, így érzészavarok jelenhetnek meg (polyneuropathia),
  • gyakori tünet a kézremegés, járászavar, agyi sorvadás, szellemi hanyatlás ill. emlékezetzavarok
  • potenciazavarok

Rovatszerkesztő:

Cserháti Zoltán

S4023556iwi

DEOEC ÁOK
orvostanhallgató

Belépés

Látogatók

Oldalainkat 61 vendég és 0 tag böngészi