Beteg Network - Egészség és Életmód Portál

3.0 Beta

szkizofreniaÁltalános definíció nem ismert, tünetfelsorolással szokták definiálni a betegséget. „A pszichózisok egy olyan csoportja, amelyben a személyiség alapvető zavara, a gondolkodás jellegzetes torulása (olyan érzés, hogy valaki idegen erők kontrollja alatt áll), néha bizarr téveszmék sora, abnormális indulati állapot, a realitással való kapcsolat zavara, autizmus mutatkozik." (BNO-10) A tudat általában tiszta és az intellektuális képességek is megmaradnak. A megjelenése lehet hirtelen vagy lassú kezdetű.

Bár specifikus oka nem ismert, alapja biológiai. Bizonyíték az agy szerkezetváltozását illetően pl. a megnövekedett agykamrák és csökkent mértékű anterior hippocampus vagy egyéb agyi régiók, ill. neurotranszmitter változások. A legtöbb szkizofréniás páciens családi anamnézise negatív, előfordulhat genetikai tényező is. A stressz hatások újra előidézhetik a sérülékenyebb emberekben a tüneteket.

Az előfordulási gyakoriság, prevalencia 1%. Nincs különbség a nemek közötti megoszlásban. A férfiakra a korábbi, a nőkre a későbbi betegségkezdet a jellemző. A páciensek 90%-a 15-55 év közötti. A szkizofrén páciensek 10%-a öngyilkos, 50%-a kábítószer fogyasztó. A fiatal kor, depressziós tünetek és a felsőfokú képzettség rizikófaktor, hiszen ezek a körülmények nehezítik a betegség elfogadását.

Klinikai tünetek:

A szkizofrénia olyan krónikus betegség, mely különböző fázisokon megy keresztül, bár ezek tartama és jellege eltérhet. A bevezető szakban szubklinikus tünetek léphetnek fel: szokatlan gondolatok, ingerlékenység, percepciós zavarok, visszavonultság. A középső fázisban a tünetek előfordulhatnak alkalomszerűen vagy folyamatosan. A késői szakaszban a kórkép megadott sémát vehet fel, a károsodás stabilizálódhat.

A tüneteket feloszthatjuk négy kategóriába: pozitív, szétesési, negatív, kognitív. A pozitív tüneteket a normális funkciók túlzott vagy eltorzult jelenléte jellemzi. Ide tartozik a hallucináció, befolyásoltság érzése. A negatív tünetekre a normális működések csökkenése vagy elvesztése a jellemző. A szemkontaktus zavara, a beszéd és mimika elszegényesedése, figyelemzavar tartozik ide. Szétesési tünet a gondolkodászavar és a furcsa viselkedés, kognitív tünet az információ feldolgozási hiba.

A tünetek megjelenése után 5 évvel előfordul a szociális életmódban és a társadalmi kapcsolatokban egy negatív völgy, melynek hatására a páciens kevésbé fog törődni önmagával.

 


A szkizofréniának 6 alcsoportja ismert:

-          Dezorganizált típus (elszegényedett, oda nem illő válasz, szétesett gondolkodás, furcsa mosolygás, vigyor, grimasz, téveszmék nem rendszerezettek)

-          Kataton típus (pszichomotoros zavar, aktivitásfokozódás, izgatott nyugtalanság, vegetatív funkciók felborulása)

-          Paranoid típus (üldöztetéses vagy nagyzásos téveszmék, akusztikus hallucinációk)

-          Differenciálatlan típus

-          Egyszerű típus (szociális funkciók és teljesítmény hanyatlása)

-          Reziduális típus (feltétele egy aktív pszichotikus szakasz)

 

A diagnózis az anamnézis, a panszok és a tünetek értékelése során alakul ki. Több a szkizofréniával rokon elmebetegség létezik: téveszmés zavar, szkizotipiás zavar, rövid pszichotikus zavar, paranoid zavarok, akut és indukált paranoid zavarok, szkizoaffektív zavarok.

A kezelés általános célja, hogy a csökkentsük a pszichotikus tüneteket, megelőzzük az epizódok visszatérését. Így elősegíthetjük a jobb életkörülményeket is. Antipszichotikus szereket, rehabilitációt és pszichoterápiát alkalmazható.

 


Forrás:

MSD orvosi kézikönyv - Diagnózis és terápia, Főszerk.: Mark H. Beers, MD, Melania Kiadó Kft., Budapest, 2009, Harmadik magyar kiadás

A pszichiátria magyar kézikönyve, Szerk.: Füredi J., Németh A., Tariska P., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2003, Harmadik kiadás

Rovatszerkesztő:

Cserháti Zoltán

S4023556iwi

DEOEC ÁOK
orvostanhallgató

Belépés

Látogatók

Oldalainkat 93 vendég és 0 tag böngészi