A méhnyakrák a daganatok azon csoportjába tartozik, amelyet megfelelő módszerekkel, már nagyon korai stádiumban - úgynevezett rák megelőző, praecancerosus formában - fel lehet ismerni és így hatásosan kezelni. Ennek köszönhető, hogy a méhnyakrák okozta halálozás az elmúlt évtizedekben drámaian csökkent.

 

A méhnyak daganat megelőző állapotainak a kialakulásában sok tényezőnek van szerepe, amelyek megegyeznek a méhnyakrák rizikófaktoraival:

• Nemi élet korai (16. év előtt) elkezdése
• Szexuális partnerek nagy száma, illetve ha az állandó partnernek nagyszámú partnere volt
• Nemi betegségek ( HIV/Humán immundeficiencia vírus-, HSV/Herpes simplex vírus-, HPV/Humán papilloma vírusfertőzés)
• A partner előző partnere méhnyakrákban szenvedett
• Dohányzás (aktív és passzív egyaránt!)
• Rossz szociális helyzet
• A méhnyak sokáig fennálló gyulladásos folyamatai
• Legyengült immunrendszer

 

A méhnyakrák előtti állapotokat Cervikális (méhnyaki) Intraepitheliális (hámon belüli) Neoplasia (szabálytalan növekedés) vagy rövidítve CIN elnevezéssel illetik. Ezeknek több stádiuma ismert, aszerint hogy az abnormálisan növekvő sejtek milyen mértékben foglalják el a méhnyak egészséges hámját:

• CIN I vagy más néven enyhe dysplasia, ami azt jelenti, hogy az abnormális sejtek csak kis mértékben vannak jelen
• CIN II vagy más néven mérsékelt dysplasia
• CIN III más néven súlyos dysplasia vagy in situ carcinoma, amikor az abnormális sejtek az ép hám egész vastagságát beszűrik

 

Végül a CIN III alakul át méhnyakrákká, amikor a daganatos sejtek már a hám alatti kötőszövetbe is bejutnak. A CIN I stádium a méhnyakrákká alakulása átlagban 8-15 évet vesz igénybe, így viszonylag sok idő van az állapot feltárására. Két fő vizsgálati módszert használnak az általános nőgyógyászati vizsgálat keretében:

• 1. Citológiai vizsgálat: Ekkor az úgy nevezett Papanicolau féle (PAP kenet) kenetvétel történik, melynek során egy spatulával mintát vesznek a méhnyak sejtjeiből, majd azt mikroszkóp alatt megvizsgálják. PAP kenettel már a CIN I állapotot is ki lehet mutatni.
  2. Kolposzkópos vizsgálat: A kolposzkóp egy saját fényforrással rendelkező eszköz, amelyet a méhnyakba vezetnek és az általa adott nagyított képet egy monitoron vizsgálják. Ezután a méhnyak hámját jódoldattal (Schiller teszt) vagy hígított ecetsavas oldattal ecsetelik és így újra megvizsgálva a méhnyak állapotát jobban kijönnek az egészséges és a kóros felszín közötti jellegzetességek.

 

Amennyiben a citológiai vizsgálat kóros, biopszia vétel szükséges, melynek során egy kis darabot kimetszenek a méhnyakból, hogy pontosabb képet kapjanak a hámelváltozásról, mivel gyulladásos elváltozások is okozhatnak kóros citológiai vagy kolposzópos leletet.

 

 

 

 

Tünetek:

Tünetek a rákmegelőző állapotokhoz általában nem társulnak, esetleg a CIN III társulhat különböző gyulladásos elváltozásokkal.

 

Terápia:

• Az érintett terület kimetszése, illetve indokolt esetben hysterectomia (a méh eltávolítása), ha a beteg még szeretne terhességet vállalni csak egy adott rész (a portio) eltávolítása
• Sikeres eltávolítás után a beteg rendszeres vizsgálata szükséges, mivel a kóros folyamatot elindító tényezők valószínűleg továbbra is fennállnak

 

Mivel a méhnyakrák korai stádiumban felismerhető és ennek megfelelően kezelhető, minden 18. évét betöltő illetve szexuális életet élő nőnek javasolt az évenkénti nőgyógyászati vizsgálat.