Édesítőszerek vs. cukor

 

cukorpotloManapság négyfajta édesítőszert találunk a boltok polcain vagy az ételekben, italokban (szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K és az aszpartam), de vajon melyiknek milyen tulajdonságai vannak? Noss a szacharin talán a legrégibb édesítőszer, több mint 100 éve ismert. Igen erős hatású hiszen a cukornál 300-szor édesebb és olcsó is. Mindezek ellenére napjainkban egyre kevesebbet használják, mert van egy fajta kellemtlen fémes utóíze és főzés vagy sütésközben lebomlik ugyanis hőre érzékeny.


A ciklamátot nátrium- vagy kalciumsója formájában használják. Ez „csak" 30-szor édesebb a cukornál, és ize szinte tökéletesen megegyezik vele. Az előnye szacharinnal szemben, hogy hőhatásra nem érzékeny így sütés, főzés közben nem bomlik le, illetve, hogy nincs mellékíze. Ez a második legolcsóbb édesítőszer a piacokon. Az aceszulfám-K kicsit drágább mint a ciklamát, viszont mind édesítőerejében, mind egyéb jellemzőiben azzal csaknem megegyezik. Az íze kiváló, és a hőhatásra sem bomlik el. Az aszpartamot "természetes" édesítőszernek is nevezik hiszen két aminosavból áll. Kellemes ízű, édesítőereje 200-szor erősebb a cukorénál, eközben energiatartalma elhanyagolható. Ám hátránya azonban, hogy egyrészt ez a legdrágább édesítőszer, másrészt pedig, hogy igen érzékeny hőre, fényre, ezért újabban más édesítőszerrel kombinálják. Fontos tudnivaló, hogy aszpartamot tartalmazó élelmiszert nem fogyaszthatnak a fenilketonuriában szenvedők, mert fenilalanint tartalmaz.

 

Nem kell megijedni...

 

Ezen édesítőszereket fogyasztását a cukorbetegek akár a mindennapi életben is alkalmazhatják.Sőt szakemberek azt ajánlják, hogy a folyadékokat mint a kávét, a teát, kakaót vagy a limonádét stb. mindenképpen ezek valamelyikével édesítsék, persze emellett más ételek édesítésére is felhasználhatók. Itt - ott a médiában időnként hallhatunk egy - egy rémhírt a mesterséges édesítőszerek fogyasztásával kapcsolatban, ám aggodalomra semmi ok: ezek a szerek nem okoznak sem rákot, sem más betegséget, még akkor sem, ha az előírt mennyiség többszörösét fogyasztaná is el valaki.
Legtöbbször az egyre kedveltebb aszpartamot "hozták hírbe", de ezeket a félelmeket a tudományos kutatások egyáltalán nem igazolták. A toxikológiai vizsgálatok eredményei alapján független szakértőkből álló nemzetközi fórumok, az EU Élelmiszer Tudományi Bizottsága (SCF) valamint a Közös FAO/WHO Élelmiszer Adalékanyag Szakértő Bizottság (JECFA) az aszpartam megengedhető napi beviteli szintjét, vagyis azt a mennyiséget, aminél egy életen át naponta elfogyasztva sem kell egészségkárosító hatástól tartani, 40 mg/testtömeg kg-ban állapították meg. Ez azt jelenti, hogy édesítőszer esetében naponta 155 db (!) tisztán aszpartam alapú édesítőtabletta elfogyasztása engedélyezett, márpedig ennyit egy nap alatt lehetetlen szinte elfogyasztani.
Azonban ezeket a mesterséges édesítőszereket a terhesség idején elővigyázatosságból nem javasolják, de még egyetlen esetben sem észlelték magzatkárosító hatását.


Light"-os üdítők

 

lightA cukormentes vagyis az úgynevezett "light", diétás, 0 kalóriás szénsavas üdítőitalok is ezen mesterséges édesítőszerek egyikét, esetleg keverékét tartalmazzák. Ha nem kedveli annyira az ásványvizet akkor az is bátran fogyaszthatja aki esetleg diabéteszes. Az egyéb diétás gyümölcsnektárokat pontosabban a hozzáadott cukrot nem tartalmazókat szintén mesterséges édesítőszerekkel édesítik. Azonban fogyasztásukkor számolni kell azzal, hogy ezek viszont átlagosan öt százalék körüli természetes cukortartalommal rendelkeznek.

 

Óvatosan a cukorhelyettesítőkkel!


Sokszor a diétás édesipar olyan édességek, illetve sütőipari termékek készítésénél, ahol a cukor tömege is nélkülözhetetlen, cukorhelyettesítőket is használ. Legáltalánosabban elterjedt ezek közül a gyümölcscukor és a szorbit. A fruktóz vagyis a gyümölcscukor a répacukornál 30-50 százalékkal édesebb. Miután természetes szénhidrát, minden gyümölcsben megtalálható, ezt a napi szénhidrát-fogyasztásba be kell számítani, és maximum napi 50 g bevitelét javasolják belőle. Ugyanakkor diétás cukorként is használható, mert a vércukrot csupán kismértékben emeli. A szorbitot szacharinnal keverik, ugyanis édesítőereje körülbelül fele a közismert kristálycukorénak, a szacharóznak. A szorbit a vércukrot a fruktózhoz hasonlóan csupán kis mértékben, de elhúzódóan emeli. A szorbit javasolt napi mennyisége maximum 30-50 g, amit szintén be kell számítani a szénhidrátfogyasztásba is. Jó tudni, hogy egyeseknél bélpuffadást, hasmenést válthat ki. Általánosan a cukormentes rágógumik ízesítésére használják a szorbitot, mivel a cukorral ellentétben nem okoz fogszuvasodást.
Az adagoláshoz nem igazán lehet általános módszert mondani, mert ahány termék, annyiféle vegyítésben szerepelnek bennük a cukorhelyettesítők, a használati utasításban és adagolási útmutatóban azonban nem olyan nehéz eligazodni. A többi pedig csak rajtunk múlik!

 

Kapcsolódó cikkek: Hogyan diétázzunk? (ételfajták)


Forrás:
Fövényi József és Blatniczky László, Táplálkozás - Diéta, szerkesztette Barna Mária, Medicina Könyvkiadó, 1996.
Pilling Róbert 2006. december 26. Házipatika.com