A sclerosis multiplex(SM) a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos jellegű demyelinisatios(az idegsejteket körülvevő myelin elhalása) betegsége. Becslések szerint a világon 2,5 millió embert érint ez a neurológiai betegség. Kialakulására mindezidáig nem találtak magyarázatot, de folyamatosan kutatások folynak. Az esetek 2/3-ában fiatal felnőttkorban jelentkeznek az első tünetek és a nőknél sokkal gyakoribb ez a megbetegedés, mint férfiaknál.

 

 

Az SM kórlefolyásának 2 alaptípusa van:

· intermittáló(shubokban zajló, relapsing remitting)

· krónikus progresszív

Az intermittáló formába sorolható a betegek közel 70%-a. A név azt jelenti, hogy shubokban(rohamokan) történik rosszabbodás a betegnél, amelyet javulás követ, de mértéke sohasem éri el a shub előtti állapotot. A betegség kezdetekor általában 1-2 évente zajlik egy shub, a későbbiekben a shubok száma egyre inkább csökken és a kórkép krónikus progresszív formába megy át. Egy vizsgálat alapján 20 éves kórlefolyás után a betegek 60%-a  teljes önellátásra képtelen, 20%-uknál rokkantságot nem okoz, 20%-uknál pedig halálhoz vezet.

A betegség tünetei rendkívül változatosak lehetnek attól függően, hogy hol találhatóak a gyulladásos gócok. Intermittáló formába sorolható betegek első tünetei rendszerint látászavarok és érzészavarok. Látászavar például a látóideg gyulladása, a homályos látás, a látótér beszűkülése, a színlátás romlása. Érzészavarra (sensoros tünetek) a betegek kb. 50%-a panaszkodik, ilyen a zsibbadás, a végtag gyengeség, illetve a fájdalom. Jellemzőek a motoros tünetek, például az ügyetlenség, a féloldali-, illetve teljes bénulás, a mozgások lelassulása és nehézkessé válása. Kisagyi(cerebellaris) és agytörzsi tünetek közé sorolható az egyensúly- és járászavar, a szédülés(vertigo) a skandáló beszéd, illetve a remegés(tremor). Agytörzsi tünetek közé tartozik az igen gyakori gyors-szemmozgás(nystagmus), és a nyelészavar. A gerincvelő károsodása vizelet- és székletürítési zavarokhoz vezethet, illetve impotentia is előfordulhat.

 

A tüneteken alapos kikérdezése és a  fizikális neurológiai vizsgálatokon kívül képalkotó eljárások(MR), liquor és a kiváltott válaszok(VEP, SSEP, BAEP) nyújtanak segítséget a diagnózis felállításához.

Jelenleg még gyógyíthatatlan, de különböző gyógyszerekkel le lehet lassítani a kórlefolyást, illetve javítani lehet az életminőségen. Ilyenek például a corticosteroidok, melyek akut shubban gyorsítják a remissziót. A ß-interferonnak a közelmúltban bizonyosodott  be egyértelműen előnyös hatása, így hosszú távú eredményességéről még nincsenek egyértelmű adatok. A gyakori mellékhatások miatt sok esetben nem alkalmazható. Progresszív SM-ben szenvedőknél, a további rosszabbodás megakadályozása céljából immunszuppressív kezelés alkalmazható.  A beteg életminőségének javítása érdekében secunder kezelések jöhetnek szóba. Ilyen a gyógytorna, a fizikotherapiás kezelés. A mindennapi életben szükséges mozgások újra-tanulásában az ún. foglalkoztató kezelés segít.